Aránytalanul eltolódna a kéttannyelvű képzés a természettudományok irányába, ha jelenlegi formájában életbe lépne a kéttannyelvű iskolák működését újraszabályozó rendelet, amely a 9-12. évfolyamon idegen nyelven tanítható tantárgyak közül kizárja a jelenleg legelterjedtebb matematika és történelem, valamint – az angol nyelven leginkább kézenfekvő – számítástechnika célnyelven történő oktatásának lehetőségét – mondják a Nyelvtudásért­ Egyesület szakértői. A kormány internetes oldalán szakmai véleményezésre közzétett tervezet szerint a rendelet szakítani kíván a jelenleg széles körben követett és jól bevált gyakorlattal, amikor az idegen nyelven tanítható tantárgyak körét a biológiára, földrajzra, fizikára, kémiára és a célnyelvi civilizációra kívánja korlátozni.

Amíg a kéttannyelvű iskolák jelentős részében jelenleg biztosítottak a feltételek az idegen nyelven történő történelem-, matematika- és számítástechnika-oktatáshoz, az ezek helyett választható új tantárgyak tanításához sok iskola nem rendelkezik megfelelő tantervvel, tananyaggal és a természettudományokat (pl. kémia) idegen nyelven oktatni képes pedagógussal. Az átállás ezért a legtöbb iskola számára a rendeletben meghatározott rövid idő alatt (bevezetés felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől kezdve) megvalósíthatatlan – hangsúlyozzák a Nyelvtudásért Egyesület szakértői.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A rendelet tervezete előírja a kéttannyelvű oktatásban részesülő negyedik, ötödik és nyolcadik évfolyamos diákok számára a kötelezően elérendő nyelvi szinteket, ám ebben a hangsúlyozottan felnőtt nyelvtanulók idegennyelv-ismeretének leírására alkalmazható Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) nyelvi szintjeire hivatkozik.

Bár a 8-14 éves korosztály jelenleg tanulhat olyan tananyagból, amely a KER-szinteket követi, a korosztály nyelvismeretének egységes, a tananyagtól elkülönült és a KER szintjeihez kapcsolódó standardizált mérésére jelenleg nincs kidolgozott vizsgarendszer. Ebből is adódhat, hogy a tanulók nyelvtudásának felmérését a tervezet egy közelebbről meg nem határozott „hivatal” központi vizsgájához köti.

Oktatásszervezési szempontból értelmezhetetlen, hogy a tervezet nem a tanulókkal, hanem az iskolákkal szemben támaszt tanulmányi feltételeket, amikor például előírja, hogy „A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók iskolánként legalább hatvan százalékának” el kell érnie a célnyelvből a meghatározott tudásszintet. Ez az előírás nem veszi figyelembe a tanulók egyéni fejlődéséből adódó különbségeket, és nem ad módot arra, hogy a később érő tanulók felzárkózzanak.

Amennyiben az iskola működési feltételeként értelmezendő, hogy a 12. osztály végére minden tanulónak el kell érnie a KER szerinti B2 szintet, úgy az arra fogja késztetni az iskolákat, hogy az e követelmény elérését veszélyeztető tanulókat időben eltávolítsák az iskolából, azaz a később érő fiatalokat fosszák meg a felzárkózás lehetőségétől. A durva szelekcióra való ösztönzéssel a kéttannyelvű oktatás rövid időn belül a szűk elitképzés eszközévé válhat – hangsúlyozzák a Nyelvtudásért Egyesület szakértői.