-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Inkák előtti bányát fedeztek fel Peru észak-nyugati részén, Trujillo közelében, itt szerezhették be ezerhatszáz éve a mocsika indiánok a vörös festék előállításához szükséges cinnabarit-ásványt (higany-szulfidot).
A régészeknek eddig csupán az alagút néhány méterét sikerült feltárniuk, ahol edényeket és csontokat találtak. Regulo Franco ásatásvezető szerint az itt bányászott alapanyagból a mocsikák tetováláshoz szükséges festéket készítették - írja a Peruvian Times angol nyelvű perui napilap.
Regulo Franco hat évvel ezelőtt tárta fel Peru észak-nyugati partvidékén egy fiatal anya sírját, aki Kr.u. 400 táján gyerekszülésbe halt bele. A nő öltözékét 26 rétegnyi finom anyagból készítették, ruházata és a gazdag sírmellékletek - ékszerek és fegyverek - alapján a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a közösség egyik vezetőjéről van szó.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szakemberek akkor a legérdekesebbnek nő bőrét borító vörös tetoválásokat találták, a finom rajzók kígyókat, halakat és egyéb állatokat ábrázolták. Regulo Franco akkor úgy vélte, hogy a tetováláshoz szükséges cinóbert délről hozták a mocsikák, ám mint a régész a lapnak nyilatkozva elmondta, a Trujillo közelében lévő bánya felfedezése megváltoztatta a képet: sokkal valószínűbb, hogy a festék alapanyagát helyben szerezték be.
A mocsika (moche) indiánok Peru északnyugati partvidékén éltek az 1-7. század között, leginkább a folyóvölgyek oázisaiban telepedtek meg. A 300 és 800 között virágzó, majd ezután rejtélyesen eltűnt mocsika birodalomban, a mai Trujillo több száz kilométert felölelő környékén 15 ezren élhettek. Főként mezőgazdasággal foglalkoztak, kukoricát, burgonyát, tököt és gyümölcsöket termesztettek, a száraz, sivatagos, teraszos földeket pedig csatornarendszerek segítségével, öntözés révén tették termékennyé.