-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Svédország és Oroszország északi részén felfedezett sziklarajzok ezrei egyfajta bronzkori „Facebookot” jelentettek a vadászó-gyűjtögető közösségek számára a Cambridge-i Egyetem régésze szerint.
Mark Sapwell az oroszországi Zalavruga, valamint a svédországi Namforsen régészeti helyszíneket kutatta, ahol a gránitfalon 2500 rajzot – állatfigurákat, emberalakokat, csónakokat, de kentaurokat és sellőket megjelenítő ábrát – fedezett fel. A legkorábbi rajz hatezer éves és Svédországban található. A „bejegyzések” távoli törzseknek szóltak, ahogy az utódoknak is – olvasható a Cambridge-i Egyetem honlapján.
„Mindkét helyszín folyó mellett, zuhatagnál vagy vízesésnél van. Ez tipikusan olyan hely, ahol a főleg vízi úton közlekedő bronzkori vadászok a partra vontatták állatbőrből készült kenuikat, hogy átvonszolják egy hajózható folyószakaszra” – magyarázta Mark Sapwell.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A régész elemző szoftver segítségével vetette össze az ábrákat, amelyekről képes volt virtuálisan eltávolítani rétegeket, s így nyomon követhette, miképp fejlődött a vadászó-gyűjtögető közösségek kifejezésmódja, hogyan változott az életük, amikor a nomádok lassacskán letelepedtek, s elkezdtek kereskedni.
Mark Sapwell meggyőződése szerint a rajzok, miként a bejegyzések a Facebookon, a később érkezőket „kommentelésre” késztette, akik „lájkolták” a rajzokat.
Míg kezdetben az állatrajzok, főleg a jávorantilop dominált, később megjelent az emberábrázolás. Különböző, a hétköznapi életből vett jeleneket, háborús csetepatékat is megörökítettek. Kentaurokat és sellőket is fel lehet fedezni a petroglifák között.
„Nincs bizonyíték arra, hogy ennek mitológiai háttere lenne, de nagy valószínűséggel egy újfajta gondolkodásmód megjelenését jelzi” – vélekedett a régész, aki szerint a gyakoribbá vált csónakábrázolások arra utalnak, hogy megnőtt a kereskedelem jelentősége a közösségek között.
S hogy mi hozta vissza ezeket az embereket újra és újra az adott helyszínekre, hogy a természetes „festővásznon” hagyják kézjegyüket? Mark Sapwell szerint az embereket jó érzéssel töltötte el a tudat, hogy korábban mások is jártak ott.
„Az összetartozást, az identitást jelentették ezek a helyszínek az írásbeliség megjelenését megelőző korokban” – vélekedett Mark Sapwell.