Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár múlt héten azt mondta, a 2013-ban életbe lépő Nat lényege, hogy szabályozza, milyen nevelési alapelveket kell az iskoláknak betartaniuk, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania.

Az államtitkár akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy az új alaptantervben nevesítették Wass Albertet, Szabó Dezsőt, Nyirő Józsefet, bekerült a nemzeti irodalom témája és a népi írók mozgalma.

Wass Albert szobra Harkányban
(Forrás: Wikimedia Commons / Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor)

A Nat vitaanyagához 60 szakmai szervezet és 648 magánszemély juttatta el észrevételeit. Általános észrevétel 403 volt, és legtöbb vélemény, 390 a magyar nyelv és irodalom területhez érkezett.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Giró-Szász András kormányszóvivő, Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán csütörtökön tart sajtótájékoztatót a Nemzeti alaptantervről.

A Magyartanárok Egyesületének állásfoglalása

A Magyartanárok Egyesülete a Nat elfogadásának hírére azonnal megjelentette állásfoglalását facebook-oldalán „a »nemzeti konzervatív« irodalom képviselőnek a Nemzeti alaptantervbe való bekerüléséről”:

A sajtóból értesültünk arról, hogy Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár a minap bejelentette, hogy közkívánatra a „nemzeti konzervatív irodalom” is helyt kap az alaptantervben, s hogy a meghatározó tartalomszabályozási dokumentumban ezen irányzat képviselőiként Szabó Dezső, Nyírő József és Wass Albert is „nevesítve” lesz – egy olyan listában, ahol eddig csak konszenzust élvező szerzők szerepeltek.

1. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy politikai nyomásra olyan szerzők kerüljenek bele a Nemzeti alaptantervbe, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincs. A Nemzeti alaptanterv és az iskola nem szakadhat el az irodalomtörténet-írástól, nem mondhat ellent a szaktudomány értékítéletének.

2. A nevezett írók nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok (amúgy ez politikai és nem irodalomtörténeti kategória). Szabó Dezső és Nyírő József sem világképe, sem stílusa szerint nem nevezhető konzervaítvnak. Szabó Dezső expresszionizmusa épp az ellenkező irányba mutat. Azaz nemcsak a szerzőválasztás, hanem az elnevezés is védhetetlen szakmailag.

3. Szabó Dezső más nagyságrendbe tartozik, mint a másik két szerző, de a Natban való szerepeltetését önmagában ez sem indokolja, hisz sok más jelentős, de ellentmondásos teljesítményű tehetség neve sem fordul elő a dokumentumban.

4. Wass Albert – néhány korai művétől eltekintve – inkább népszerű lektűríró, ekként helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem a Nemzeti alaptantervben.

5. A három írót – erdélyiségükön kívül – csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze. Ez egy európai országban, márpedig Magyarországot annak tudjuk, aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeletetésükre. Az erdélyi irodalom egyébként Tamási Áron, Dsida Jenő, Székely János és Sütő András alkotásai révén a Nemzeti alaptantervben a fenti szerzők nélkül is erőteljesen jelen van. 

Budapest, 2012. május 16.

a Magyartanárok Egyesületének választmánya