1985. január 16-án a Magyar Televízió olyan vállalkozásba kezdett, melyhez hasonlóra sem korábban, sem később nem vállalkozott. Elindult a TV-BASIC című oktatósorozat, melynek célja az volt, hogy megismertesse a nézőkkel a programozás, illetve a BASIC programnyelv alapjait. Ebben az időben a háztartások csak igen kis része rendelkezett számítógépekkel, az akkori gépek pedig a mai olcsóbb okostelefonok mellett is igen butácskának tűnnek – az internetkorszak beköszöntére pedig még legalább egy évtizedet kellett várni. (Tegyük hozzá: nemhogy mobil telefon nem volt, de sokan a vonalas telefonra is évtizedek óta vártak hiába.) Egy iskolára átlagosan 4 számítógép sem jutott.

Ilyen körülmények között talán naiv vállalkozásnak tűnt a tanfolyam elindítása. Abban azonban feltehetően nagy szerepe volt a sorozatnak, hogy sokan láthattak működő számítógépet, és elhatározhatták, hogy előbb-utóbb maguk is beszereznek egyet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az akkori körülmények között természetesnek tűnt, hogy a számítógép-tulajdonosoknak többé-kevésbé konyítaniuk kellett a programozáshoz is. Mivel nyugatról nem volt könnyű játékprogramokat beszerezni, érdemes volt megtanulni programot írni. De azok is gyakran írtak be programokat, akik programozni nem tudtak: a magazinokban időnként programkódok jelentek meg (nyomtatva), és a számítógép-tulajdonosok ezeket begépelhették, majd játszhattak velük. Persze ahogy egyre terjedtek a gépek, egyre könnyebb lett programokhoz jutni, és egyre szélesebb lett azon tulajdonosok köre, akik cseppet sem konyítottak a programozáshoz. (Érdekes, de nem túl sikeres kísérlet volt, amikor tévén, illetve rádión át próbáltak programokat sugározni. Ezeket magnókazettára kellett felvenni, és onnan betölteni a gépbe.)

A TV-BASIC című műsor számára nem csak az jelentett kihívást, hogy sok gyakorlást igénylő készségeket kellett oktatniuk előadásszerűen. (Ráadásul akkoriban a számítógép képernyőjeként is a tv-készülék funkcionált, és kevés háztartásban volt egynél több tévé – azaz a tévében látottakat nem mindenki tudta rögtön a saját gépen a gyakorlatban kipróbálni.) Az is gondot okozott, hogy Magyarországon különböző géptípusok terjedtek el, és ezek a BASIC különböző változatait („nyelvjárásait”) használták.

„Nyelvjárástan” 1984-ből

A műsorban négy számítógép került előtérbe: az otthoni felhasználók körében népszerű Sinclair ZX Spectrum (bár felbukkan a korábbi ZX81 is) és Commodore 64, az iskolákban elterjedt, amerikai licenc alapján Magyarországon gyártott HT-1080Z, illetve a magyar fejlesztésű, iskolákba és háztartásokba szánt Primo. Így érték el a legtöbb felhasználót, ugyanakkor a tanulást nehezítette, hogy a felhasználó gyakran egészen mást látott a képernyőn, mint a saját gépén – már ha egyáltalán e gépek valamelyikével rendelkezett.

Didaktik M, a Csehszlovákiában 1990-től (!) gyártott ZX Spectrum-klón
(Forrás: Wikimedia Commons / Oldsoft)

A műsorhoz tankönyv is készült, sőt a tanfolyam végén vizsgázni is lehetett. Sikerként könyvelték el, hogy a vizsgára több mint hatezren jelentkeztek, és körülbelül kétharmaduk le is vizsgázott. (Azt nem tudjuk, hogy a sikeres vizsgázók valóban a műsorból és a könyvből szerezték-e ismereteiket, vagy voltak előzetes programozási tapasztalatai, vagy más tanfolyamon is részt vettek-e.) Bár a vizsga után kapott oklevél nem számított hivatalos bizonyítványnak, állítólag több cégnél is szakképesítésként fogadták el.

A sorozathoz készült tankönyv borítója

Mindezt azért idézzük fel, mert szinte napra pontosan a sorozat indulása után harminc évvel a műsorfolyam felkerült a YouTube-ra, így ismét megtekinthetjük. Persze ne csodálkozzunk, ha a korabeli divat és hajviselet mellett a technikai színvonal, sőt a műsorok maitól eltérő ritmusa – elviselhetetlen vontatottsága – is kulturális sokként fog érni minket.

A Commodore 64 bejelentkező képernyője
(Forrás: Wikimedia Commons)

Persze azon sem csodálkozunk, ha a műsor hatására lesznek, akik előássák a sufniból egykori kedvencüket. Az akkori gépek beüzemelése azonban aligha lesz könnyű – ha a gépet meg is őriztük, ki tudja, megvannak-e még, olvashatóak-e az akkori háttértárak (kazetták, lemezek). Sokak számára bizonyára az is gondot jelent majd, hogy egy kazettás magnót előkerítsenek.

Az eredeti ZX Spectrum 1982-ből
(Forrás: Wikimedia Commons / Bill Bertram / CC BY-SA 2.5)

Megtekintésre ajánljuk az alábbi részletet, melyből kiderül, hogyan kell egy programot elmenteni, illetve betölteni és elindítani – akkoriban ez utóbbi kettő még külön művelet volt. A műsorból az is kiderült, mi töltötte be akkoriban a torrent szerepét.

A korban még úgy gondolták, hogy a számítástechnika terjedésével természetes lesz, hogy a felhasználók valamilyen szinten programozni is tudnak. A sors és az oktatás azonban másképp hozta. Bár a mindennapos számítógép-használathoz valóban nincs szükség programozási ismeretekre, meglevő tudásunkat az élet számos területén ki tudnánk használni – most viszont legtöbben elszalasztott lehetőségeinkkel sem vagyunk tisztában.

Ajánlott olvasmányok

A TV-BASIC éve

Iskolaszámítógép program

Helyszíni beszámoló a TV-BASIC vizsgáról
(az 1983-as dátum bizonyára téves)