-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
1982-ben a BBC harcba szállt a számítógépes analfabetizmussal szemben. Ehhez saját számítógépet készíttettek, mellyel olyanokat is meg lehetett tenni, amilyeneket ma az interneten szokás. És mindezt ma is megnézhetjük.
Korábban már ajánlottuk nosztalgiázni vágyó olvasóinknak a YouTube-on elérhető TV-BASIC című sorozatot. A videomegosztón azonban nem csak ez a műsor érhető el, hanem a BBC azon műsora is, mely a TV-BASIC egyfajta előképének tekinthető. Az 1982-es sorozatot a magyar tévében is játszották (körülbelül a TV-BASIC-kel egy időben) Műsoron a számítógép címen. Az eredeti cím valamivel szellemesebb: The Computer Programme, mely egyfelől számítógépes programnak, másfelől számítógépes műsornak is fordítható – ezt a nyelvi játékot valóban nehéz lett volna visszaadni. A műsorhoz annak idején könyv is megjelent, ennek magyar fordítása is elkészült.
A sorozat a BBC „számítógépes írástudási projektjének” (Computer Literacy Project) része volt. A TV-BASIC-kel szemben ez a sorozat nem programozást oktatott, hanem a számítógép felhasználási területeit mutatta be, különös hangsúllyal a jövőben várható fejleményekre. Ennek ellenére szinte mindegyik adás tartalmazott egy olyan részletet, melyben rövid példákon a BASIC-programozás lehetőségeit mutatták be. További érdekesség, hogy a TV-BASIC-kel szemben itt mindig egy határozott típust használtak, az Acorn BBC (!) nevű modelljét. Már az eredeti cél is az volt, hogy a projektben egy bizonyos típust használjanak, az Acorn pedig megnyerte a versenyt. Később ez a számítógép terjedt el leginkább a nagy-britanniai iskolákban, és családi számítógépként is sikert aratott, ha nem is akkorát, mint a néhány hónappal később megjelenő Sinclair ZX Spectrum vagy Commodore 64. Számos szempontból kora egyik legjobb gépének tartották, de Nagy-Britannián kívül csak az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban dobták piacra, de ott nem sikerült jelentős sikereket elérni, az amerikai piacra szánt példányok nagy részét szintén Britanniában adták el.
Miért lehet érdekes számunkra ma a sorozat? Egyrészt kiváló lehetőség az eredeti BBC-angol gyakorlására. A mai műsorokkal szemben ebben még a legválasztékosabbnak számító változatot halljuk. Másrészt viszont igen meglepő tud lenni, hogy mi volt a helyzet Nagy-Britanniában 1982-ben, és még inkább az, hogy mit gondoltak a jövőről.
Az első rész 12. percétől kezdődően megismerkedhetünk egy idős hölggyel, aki számítógépet vásárolt édességboltjának adminisztratív teendőinek megkönnyítésére. Ami azonban igazán meglepő, hogy nemhogy nem fél a számítógéptől, kifejezetten élvezetesnek tartja dolgozni vele. (Gondoljunk arra, hogy vezető politikusaink közül ki milyen viszonyban van a számítógéppel – erről is lehet tudni egyet s mást.)
A 22. perctől nyilatkozó szakértő pedig azt fejtegeti, hogy 20 év múlva (tehát a 2000-es évek elején) már mindenki rendelkezhet számítógéppel, ráadásul jóval fejlettebbekkel, mint 1982-ben. Kérdés, hogy miként fogja mindez megváltoztatni a társadalmat. Ha utólag megpróbálunk válaszolni a kérdésre, nyilván elsősorban az internet szerepét kezdjük emlegetni, az e-mailtől és a Skype-tól kezdve az internetes lapokon át az internetes vásárlásig. Éppen ezért megdöbbentő, hogy mit láthatunk a két jelenet között, 18:30-tól.
A jelenetben a számítógépek világában kevésbé járatos (vagy legalábbis ezta szerepet játszó) Chris Serle repülőjegyet vásárol a bennfentes (szerepét játszó) Ian McNaught-Davis segítségével. 1982-ben természetesen még nem volt internet, de Nagy-Britanniában már be lehetett telefonálni a Posta adatbázisába, a Prestelbe, és számos olyan szolgáltatást értünk el, melyeket ma a honlapokon keresztül. A sorozat 5. részében számos ilyen szolgáltatást látunk működni: az e-mail, a hírportálok, az elektronikus telefonkönyv, az internetes bankolás– sőt már ekkor létezett a home office is. Ezek persze a nyolcvanas évek elején még Nagy-Britanniában is újdonságnak számítottak (az internetes bankolást például egy német szolgáltatáson mutatják be, mert a brit csak néhány hónappal később indult), de ha arra gondolunk, hogy ebben az időben Magyarországon még a telefon is milyen nagy dolognak számított, és hogy ezek a lehetőségek mekkora késéssel jutottak el hozzánk (és hogy ezeket ), mégiscsak meg kell lepődnünk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Külön érdekes még a sorozat utolsó része, mely arról szól, hogy mi várható a jövőben: milyen hatással lesz a számítógép mindannyiunk életére. Bizonyos jóslataik inkább viccesnek tűnnek: így például azok a gépek, melyek kész süteményekkel térnek vissza az aratásból. (Már az is meglepő, hogy a műsor nagy részében a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásáról van szó.) Ennél sokkal érdekesebb a 9:20-tól induló rész, mely olyan munkákat mutat be, melyek mára lényegében eltűntek a piacról – ma már talán eszünkbe sem jutna, hogy valaha létezhettek. A sorozatot záró tanmese pedig segít megértetni, hogy is van az, hogy ma olyan kevesen végeznek „valódi munkát”, ezzel szemben olyan sokan foglalkoznak „papírtologatással”. Ők lesznek azok a takácsok, akiknek a helyét korunk szövőszékei, a számítógépek átveszik.
Ajánlott olvasmányok