-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A tintahal szexuális gyakorlatát tanulmányozva azt állapították meg ausztrál kutatók, hogy nagy árat fizet az állat a kimerítő, többórás párzásért: a fáradtság miatt nem talál elég élelmet, kevéssé tudja elkerülni a ragadozókat, és lassabban tér magához egy újabb párosodásra.
„A párzás (biológiai) költségeinek megismerése fontos információkkal szolgálhat a reprodukciós stratégiák fejlődéstörténetére és az öregedésre vonatkozóan” – magyarázta Amanda Franklin, a Melbourne-i Egyetem munkatársa, aki a Biology Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője volt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Néhány állat számára a szexuális hajtóerő, majd a párzás a végső áldozatot, a halált jelenti, de legkevesebb, hogy energiabefektetést és erőfeszítéseket kíván meg tőle. Ez különösen érvényes a tanulmányban vizsgált tintahalra (Euprymna tasmanica), egy hét centiméter hosszúságú, kerek testű fejlábú állatra.
Ez a tintahalfaj gyorsan él és fiatalon hal meg, rövid, mindössze egy évig tartó élete során számos partnerrel párosodik. Ezek a szexuális együttlétek elérhetik egyenként a három órát is. Az aktus alatt a hím a nősténybe kapaszkodik, megmarkolja és vizet fúj köpenyére, a feje mögötti gumószerűen kidudorodó testrészére.
Franklin és kutatócsoportja ennek a rituálészerű aktusnak az energiaigényét vizsgálta. A fogságba ejtett tintahalakat víztartályba tették, ahol a futópad vízi változatán tesztelték állóképességüket, egészen „kifulladásig” kellett úszniuk az állatoknak. Másnap a hímek tintahalakat nőstényekkel hozták össze, majd szex után ismét jött a tartályban az úszásteszt szemben az árral.
„Úgy találtuk, hogy csak fele annyi ideig tudtak úszni a tintahalak a párzás után, és akár 30 percre is szükségük volt, hogy visszanyerjék eredeti állóképességüket” – idézte Franklint a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál. A kutatók szerint lehetséges, hogy az Euprymna tasmanica rövid élettartamához is köze van annak, hogy a kimerülésig folytatja szexuális aktusait.