-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nősténypókok egyfajta „erényövvel” tartják távol a nemkívánatos partnereket – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely a PLoS ONE folyóiratban tette közzé tanulmányát.
A kutatók az arany hálószövő pókokhoz tartozó Nephila pilipes egyedeinek párzási szokásait vizsgálták. A pók egyebek közt Japánban, Kínában, Vietnámban, Tajvanon, Szingapúrban, Indonéziában, Thaiföldön, Indiában, Pakisztánban honos, az erdőkben és kertekben élnek. A nőstények nagyok, a 30-50 millimétert is elérik, és a világ legnagyobb pókjai közé tartoznak, míg a hímek aprók, csupán 5-6 milliméteresek – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A pókoknál a sperma átadása indirekt úton történik: amikor a hím kész a párzásra, egy tasakot sző, és abba helyezi ivarsejtjeit, majd a párzószervvé alakult módosult két tapogatólába, a pedipalpus segítségével „felpipettázza” a folyadékot. A párzás során a tapogató szinuszainak változtatásával a spermát a nőstény két ivarnyílása (epigynum) egyikébe fecskendezi be.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nagytestű nőstények, amelyekből kevés van, poligámok, „kegyeikért” versengve küzd a sok apró hím, amelyek, hogy biztosítsák az apaságot, az öncsonkításra is hajlandók. A pedipalpus vége ugyanis könnyen leválik, és gyakran a nőstényben marad, tovább pumpálva a spermát, másrészt ezzel megakadályozza párját, hogy más hímekkel párosodjon.
Mostanáig azonban vajmi keveset lehetett tudni a nemkívánatos hímek távoltartásának másik mechanizmusáról, a nőstények ivarnyílásán képződő masszív kopulációs „dugókról” . Egyes kutatók szerint a párzó hím hozza létre, mások szerint a nőstény, de akadtak olyan vélemények, hogy mindkét nem egyaránt közreműködik.
A Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Szingapúri Nemzeti Egyetem biológusai a laboratóriumi vizsgálatok során figyelték meg a nőstényeket, amelyek több hímmel is párosodtak. Mint kiderült, a párosodás során sohasem képződött kopulációs „dugó”. Ugyanakkor a több hím „zaklatásának” kitett nőstények tojásrakás idején maguk képezik az amorf anyagot, amely megszilárdulva, „erényövként” védi őket, megakadályozza a további párosodást.