-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Megjelent az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI. kötete, melynek fókuszában a nyelvfilozófia áll.
Megjelent az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI. kötete, amely ezúttal a nyelvfilozófia területére kalauzolja el az érdeklődő olvasót. Túl a nyelvfilozófián – szól a kötet címe, és a legtöbb fejezet is olyan címet kapott, hogy mely jelentős gondolkodók elméletein jutott már túl a nyelvfilozófia: Túl Kanton és Fregén, Túl Wittgensteinen, Túl Chomskyn. A kötet utolsó fejezete pedig A szón innen és túl címet kapta, és már közelebbről érint szemantikai (jelentéstani) kérdéseket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az új kötetet Kelemen János, az ELTE Széchenyi-díjas filozófiaprofesszora szerkesztette. Ő írt egy igen részletes bevezető tanulmányt is a kötethez. Ebben azt olvashatjuk, hogy a kötet címe egyáltalán nem azt kívánja jelenteni, hogy a nyelvfilozófusok által fölvetett problémákon általánosságban véve túljutott volna a nyelvészet és a filozófia, hanem azt, hogy egy korszak, és bizonyos típusú kérdésfölvetések lezárultak ebben a tudományágban. A kötet szerzőinek túlnyomó többsége filozófus, de akad köztük nyelvész, sőt pszichológus is.
Egy kis kedvcsináló a kötethez; íme a tartalomjegyzék:
Kelemen János: Bevezetés: A nyelvfilozófia tegnap és ma
Túl Kanton és Fregén
- Huoranszki Ferenc: Fogalmi igazságok
- Szabó Gendler Zoltán: A ló fogalma és a természetes nyelvi szemantika
- Klima Gyula: Ontológiai elkötelezettség és a hazug‐paradoxon szemantikailag zárt nyelvekben
- Bodnár István: Hazug korrespondencia-mondatok egy buridáni rendszerben
- Klima Gyula: A hazug korrespondencia-mondatok buridáni kezelése: Válasz Bodnár Istvánnak
Túl Wittgensteinen
- Neumer Katalin: Nemzeti és nemzetközi fájdalmak: Töprengések Wittgenstein privátnyelv-kritikájának magyar és orosz fordítása kapcsán
- Tőzsér János: A kései Wittgenstein a filozófiáról, a filozófiai problémákról és a nyelvről
- Ullmann Tamás: Tőzsér János a kései Wittgenstein filozófiájáról
- Tőzsér János: Wittgenstein-értelmezésem védelmében
Túl Chomskyn
- Pléh Csaba: Az innátizmus színeváltozásai – a filozófiától a genetikáig
A szón innen és túl
- Szabolcsi Anna: Építőköve-e a kompozicionális szemantikának a szó?
- Zvolenszky Zsófia: Egy filozófiai mítosz John Searle névelméletéről
- Bárány Tibor: Intenzionalitás és felcserélhetetlenség: Az „egyszerű mondatok” bonyolult problémája
- Márton Miklós: Mit mond a kell? A normalogika néhány szemantikai és nyelvfilozófiai problémájáról
Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok legújabb kötetének bemutatója 2014. december 3-án, délután 18 órakor lesz az ELTE Tanári Klubjában (Budapest, V. kerület, Szerb. u. 21–23.). A bemutatón ott lesz Kenesei István, az Általános Nyelvészeti Tanulmányok főszerkesztője, Kelemen János, a kötet szerkesztője és a kötet Magyarországon tartózkodó szerzői. Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.