-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Leromboljuk a náci Németországgal kapcsolatos sztereotip elképzeléseket – a protekció fontosabb volt, mint a tiszta német vér, Hitler bárkit kinevezett árjának, ha éppen úgy tartotta kedve, sőt a német bürokrácia sem volt mindenható. Megszólalnak a zsidó Wehrmacht-katonák!
Ha cikksorozatunk korábbi részei alapján nem lett volna teljesen egyértelmű, hogy a náci árja-hitnek semmi köze a tudományhoz, most mindez teljesen nyilvánvalóvá válhat. A Harmadik Birodalomban bárki lehetett árja, akire éppen szüksége volt a náci Németországnak!
(Forrás: Wikimedia Commons / Das Bundesarchive, B 145 Bild-F016210-0021A )
Kategóriákba sorolva
A közgondolkodásban az él a Harmadik Birodalom faji politikájáról, hogy a nácik a zsidókat igyekeztek megölni, az árjának tartott németeket pedig minden eszközzel védték. A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb volt. A náci Németországban egész osztályozási rendszer létezett annak a meghatározására, ki mennyire számított zsidónak vagy árja németnek. Ennek igen kevés köze volt ahhoz, zsidó vallású-e az illető személy, vagy hogy a zsidó vallás szerint zsidó-e. A nürnbergi törvények szerint akinek három vagy négy zsidó nagyszülője volt, az maga is zsidónak számított, akinek négy német nagyszülője, az pedig értelemszerűleg németnek. Eddig viszonylag egyértelmű a helyzet; a bonyodalom a közbeeső kategóriáknál kezdődött.
A zsidó vallás és kultúra a félzsidó és negyedzsidó fogalmakat nem ismeri, ezeket a nácik vezették be. Az ortodox zsidóság szerint az a zsidó, akinek az anyja zsidó, vagy a megfelelő – meglehetősen körülményes – módon betért a zsidó vallásba. Más irányzatok az apai leszármazást is tekintetbe veszik. Akinek két zsidó nagyszülője volt, az első osztályú keveréknek számított (Mischling ersten Grades), akinek pedig egy, az másodosztályú keveréknek (Mischling zweiten Grades). A köznyelvben ezek helyett a nyakatekert megnevezések helyett a félzsidó (Halbjude) illetve negyedzsidó (Vierteljude) szavakat használták. A vegyesházasságokból származó Mischlingek gyakran német családban éltek, német neveltetést kaptak – a hagyományőrző zsidó családok általában ellenezték az efféle házasságot, így a gyerekek rendszerint már németként nőttek fel. Mindenesetre a nácik azokat a Mischlingeket, akik valamely hitközség tagjai voltak, vagy akiknek zsidó házastársuk volt, biztos, ami biztos alapon átsorolták a zsidókhoz.
A németnek nevelt Mischlingek csak a nürnbergi törvények bevezetésével szembesültek azzal, hogy többé nem számítanak kellően árjának. A nem eléggé árja németek esetében gyakran a kapcsolatokon múlt, mennyire lehettek juthattak magas pozícióba, és mennyire vonatkoztak rájuk a zsidótörvények. Nem a származás számított, hanem a protekció – volt, akinek Hitler maga adott igazolást!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Göring eldönti
Talán a legismertebb Erhard Milch német tábornagy példája. A tábornagy az első világháború után döntő szerepet játszott a légierő újjászervezésében, de 1935-ben kiderült, hogy Milch apja zsidó, így ő is Mischling. A légierő parancsnoka, Hermann Göring felkérte Hitlert, hogy adjon Milchnek árjasági igazolást, hiszen szükség volt a munkájára a hadseregben. Állítólag ekkor mondta Göring az elhíresült mondatot: „Hogy ki a zsidó, azt én döntöm el” („Wer Jude ist, bestimme ich”). Ez a mondat azonban eredetileg Karl Lueger bécsi polgármester nevéhez fűződik – az ő mandátuma alatt virágzott fel Bécsben az antiszemitizmus, mint azt sorozatunkban már említettük –, tehát Göring legfeljebb őt idézhette. Az immáron árja pedigréjű tábornagy egyébiránt egészen a második világháború végéig a német oldalon harcolt, és nem tartotta magát zsidónak.
Az SS egyik alapítója és Hitler korai harcostársa, Emil Maurice szintén nem bizonyult eléggé árjának, amikor ellenőrzésre került sor. A fanatikus árjahívő SS-vezér Heinrich Himmler repesett az örömtől, mert nem szívelte Maurice-t, de Hitler nem volt hajlandó régi bajtársát eltávolítani maga mellől. A vezér egyébiránt is saját kénye-kedve szerint osztogatta a papírokat: voltak olyan családok is, ahol a testvérek közül az egyik kapott árjasági igazolást, míg a többiek nem.
(Forrás: Wikimedia Commons / Hoffmann, Deutsches Bundesarchiv, 146-1980-0)
Ötödik hadoszlop?
Általánosságban jellemző volt az árjának kinevezettekre, hogy valóban árjának vagy legalábbis németnek tartották magukat, nem próbálták belülről bomlasztani a Birodalmat. A lentebb látható dokumentumfilmben megszólaló katonák közül az egyik díszőrségben állva gyakran találkozott Göringgel. Amikor azonban az interjú készítője megkérdezte, nem gondolt-e arra, hogy akár egy sikeres merényletet is végrehajthatna a magas rangú náci vezető ellen, megdöbbent. Ez fel sem merült benne, ő akkor és ott tényleg német honvédnek érezte magát!
Kivétel volt a szabály alól Ernst Bloch elhárítótiszt, akinek Milchhez hasonlóan az apja volt zsidó. Habár Bloch maga nem tartotta a vallást, mégis segített a hatodik lubavicsi rebbének elmenekülni a nácik elől, így a lubavicsi chaszid mozgalom tovább élhetett Amerikában, majd később szétterjedhetett az egész világon.
Üresen maradt rubrikák
A legtöbben valószínűleg egy idő után ráébredtek, hogy a nácik háborús bűnöket követnek el, de a többség nem mert közbeavatkozni vagy dezertálni. Féltették a saját életüket, vagy épp a családjukét. A katonák közül többen saját bevallásuk szerint abban reménykedtek, hogy ha ők jó németekként a hadseregben szolgálnak, akkor talán a hozzátartozóik megúszhatják a deportálást, de ez nem feltétlenül volt igaz. Volt, aki kapcsolatai felhasználásával valóban tudott enyhíteni családtagjai sorsán, de nem ez volt a tipikus. Míg a katona a fronton harcolt, akár az árjasági igazolással nem rendelkező szüleit is elhurcolhatták a haláltáborokba.
A következő német nyelvű dokumentumfilm bemutatja a Wehrmachtban szolgáló zsidó származású katonák sorsát – interjúkkal, rekonstruált jelenetekkel. Ha valaki nem tudott papírokat szerezni, trükkökhöz is folyamodhatott, amelyek néha bejöttek. A német precizitás sem volt tökéletes: volt, aki saját elmondása szerint egyszerűen kihagyta a származás rubrikát az űrlapon, és a hadseregben később sem kérdeztek rá a hiányra. Más a körülmetélt pénisze miatt lett gyanús, de sikeresen azzal védekezett, hogy fitymaszűkülete volt és emiatt volt szükség a kis műtéti beavatkozásra. Aki kevésbé látszott zsidónak, nagyobb sikerrel vette az akadályokat.
Hogyan jelent meg az árja fajelmélet a náci Németország külpolitikájában? Sorozatunk következő részéből mindenki megláthatja majd, hogy az a terület is legalább ennyire gazdag ellentmondásokban.
Felhasznált irodalom, érdekes linkek
Die Soldaten mit dem halben Stern: Als 'jüdische Mischlinge' in der Wehrmacht (német dokumentumfilm)