A náci árjahitről szóló sorozatunkban már volt szó árja fajvédő szervezetekről, tibeti tudományos és sportexpedíciókról, sőt még a rúnamágia is előkerült. De eddig keveset írtunk arról a témáról, ami talán a legjobban felcsigázza az internetezők fantáziáját: az árják és a földönkívüliek kapcsolatról! Ez nem véletlen, hiszen a városi legendák között igen nehéz eligazodni, azt pedig ember legyen a talpán, aki megmondja, tényleg léteznek-e földönkívüli értelmes élőlények... De lehet, hogy ez a kérdés nem is fontos? Akár léteznek idegen értelmek, akár nem, annak utánajárhatunk, mit gondoltak róluk a német nemzetiszocialisták, és fennmaradtak-e ezek az elképzelések napjainkig.

Az azték Tollaskígyó. Fehér bőrű, kék szemű istenség lenne?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Mítoszok és legendák

A weben tömkelegével találhatunk náci ufólegendákat, sőt még akár komoly vagy annak látszó könyvekben is olvashatunk a témáról. Van-e ezeknek a történeteknek bármilyen valós alapjuk? Tényleg érdekelték a nácikat a földönkívüliek, esetleg megpróbáltak-e kommunikálni velük?

Arról már korábban többször írtunk, hogy az idegen értelmes élet keresése nem huszadik századi vívmány; régebbi korok kutatói is megpróbálkoztak vele, vagy legalábbis elméleteket gyártottak arról, hogyan kellene nekiállni a kapcsolatfelvételnek. Nem lenne nagyon váratlan tehát, ha a nácik is hittek volna az értelmes űrbéli lények létezésében. Mint hamarosan kiderül, több, náci körökben népszerű eszmerendszernek is részei voltak a földre szállt felsőbbrendű, emberszerű lények, de előbb tegyünk egy rövid kitérőt a legmerészebb elmélet irányába – az interneten elterjedt teóriák szerint ugyanis a nácik egyenesen földönkívüli űrjárműveket építettek.

Repülő csészealjak? Valójában brit cukrászipari termékek
(Forrás: Wikimedia Commons / jo-h / CC BY 2.0)

Harmadik hadviselő fél?

Úgy tűnik, hogy a náci űrrepülőgépek létezése már a második világháború idején felmerült. Carl Gustav Jung, a neves és sokat vitatott munkásságú svájci pszichiáter 1958-ban megjelent, a repülő csészealjak pszichológiájával foglalkozó műve már beszámol ezekről az elképzelésekről. Azonban nem csak a nácikat említi. A leírás szerint a második világháború vége felé mind a szövetségesek, mind a tengelyhatalmak észleltek azonosítatlan repülő tárgyakat, amelyek fénylettek, és elképesztő manővereket írtak le a levegőben. Mindkét oldal meg volt győződve arról, hogy az ellenség csodafegyverét látta. A háború azonban véget ért, a titkos fegyverek pedig nem kerültek elő.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A brit és amerikai pilóták foo fightereknek, ’izé-vadászgép’-eknek nevezték a fénylő, szokatlanul gyorsan manőverező tüneményeket. Máig sem tudni, milyen jelenségről lehetett itt szó, és miért csak a háború vége felé jelentkezett; Jung maga a háborús konfliktus által kiváltott víziók mellett érvelt. Mások szerint gömbvillámokat láttak a pilóták, de ezzel nem jutunk sokkal messzebbre, ugyanis a gömbvillám legalább annyira tűnékeny és nehezen vizsgálható valami, mint az ufójelenségek.

Ma már a nyugati világban szinte mindenkinek van videofelvétel készítésére alkalmas mobiltelefonja, hiteles, természeti körülmények között rögzített gömbvillám-videók azonban továbbra sincsenek. Emiatt több kutatócsoport már azt is felvetette, hogy elképzelhető, a gömbvillámok hallucinációk. Gömbvillámot rendszerint viharban szoktak látni, és az elgondolás szerint a villámcsapások által okozta elektromágneses ingadozások az epilepsziára hajlamos emberekben vizuális hallucinációkat válthatnak ki. A laborban létrehozott gömbvillámszerű jelenségek mindenesetre egyelőre nem igazán hasonlítanak a természetes környezetben észlelhető gömbvillámra.

Gömbvillámot ábrázoló tizenkilencedik századi metszet
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az elveszett titkos tudás

Azt tehát láthattuk, hogy a német nemzetiszocialisták sem tudták mire vélni azokat a repülő tárgyakat, amelyeket mások nekik tulajdonítottak. De hittek maguk a nácik a földönkívüliekben? Elsőként szögezzük le, hogy sosem volt egységes nemzetiszocialista világkép, a nácik által kedvelt több elméletet is bemutattunk már korábban részletesen. A különböző bizarr eszmék hívei azonban olykor igencsak hasonló következtetésekre jutottak. Hörbiger jégvilág-elméletében, Jörg Lanz teozoológiájában és List mágikus vízióiban közös elem, hogy a régi korok emberei felsőbbrendű tudás birtokában voltak, de ez a tudás valamilyen kataklizma során elveszett; sőt ezeket az elképzeléseket még a szélsőjobboldalra nem igazán besorolható Blavatsky asszony misztikus világképében is megtalálhattuk. Ezek a szerzők mind úgy gondolták, hogy saját népük, emberfajtájuk – azaz a nyugati, fehér, „árja” ember – az ősi felsőbbrendű faj leszármazottja, mondhatni jogutódja. A titkos tudás maga pedig egyenesen az égből ered.

Földönkívüli űreszközök sci-fi témájú szovjet bélyegen
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az égből érkezett emberszerű lények valóban sok kultúra mitológiájában megtalálhatóak, habár általában nem szoktak kimondottan fehérek lenni. Nem kell messzire mennünk: a Bibliában is szerepelnek földre szállt óriások, akik a nefilim nevet viselik. A szó a npl gyökből ered, aminek jelentése a lehullással, leeséssel, illetve átvitt értelemben a bukással kapcsolatos. Most nem tudjuk végigvenni az összes nép hasonló legendáit, úgyhogy csak egy olyan, földrajzilag igen távoli példát hozunk még, amely az árjahívők érdeklődését is felkeltette.

Virakocsa inka istenség az inka mítoszok szerint többször is leszállt a Földre, sőt fiait is elküldte, hogy tanítsák az embereket. Az inkákat aztán igazán nem lehet azzal vádolni, hogy árják lettek volna, vagy mégis? A spanyol hódítások során több krónikás is leírta, hogy Virakocsa és a régió más hasonló istenségei, mint például Ketzalkóatl, a Tollaskígyó, egytől egyig fehér bőrűek voltak; ezért aztán az indiánok nagy tisztelettel fogadták a spanyolokat, mint az istenek rokonait. A történetbe csak ott csúszik hiba, hogy magukon a spanyol leírásokon kívül semmilyen forrás nem maradt fenn, ami a földre szállt istenek világos bőrszínére utalna. A legvalószínűbb, hogy ezt a legendát a hódítók saját gyarmatosító tevékenységük igazolására találták ki.

A Tollaskígyó fennmaradt színes ábrázolásain sötét bőrű
(Forrás: Wikimedia Commons)

Érdekes módon ma a szélsőjobboldaliakon kívül még a mormon vallás hívei pártolják a közép- és dél-amerikai fehér istenségek eszméjét, mert szerintük maga Jézus Krisztus látogatott el az indiánokhoz, hogy őket is megváltsa.

Däniken és elvtársai

Napjainkban egész „alternatív régészeti” irányzat létezik, amely az ősi űrhajósok (ancient astronauts) létezését kívánja igazolni. Az ősi űrhajósok hívei a hagyományos tudomány érvei által nem zavartatják magukat, gyakorlatilag minden szokatlan vagy jelenleg még megmagyarázatlan történelmi jelenséget az űrből érkezett felsőbbrendű földönkívüli lények beavatkozásának tudnak be.

Az irányzat talán legismertebb képviselője Erich von Däniken svájci német műkedvelő régész, aki számos könyvet írt és dokumentumfilmet készített az ősi űrhajósokról, sőt még vidámpark-szerű intézményt is építtetett nézetei népszerűsítésére. Däniken jó ideig azt állította, megtalálta a fehér bőrű indiánokat, akik a mai napig föld alatti barlangokban őrzik az ősi tudást... De erről már csak sorozatunk következő részében lesz szó, amelyben meglepő csavarral a magyar történeti nyelvészet is előkerül!

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

Jung, C. G. (1958/1993): Titokzatos jelek az égen. Budapest: Kossuth.

Hall of Maat (esszék az alternatív régészetről)

Cooray, G., Cooray, V. (2008): Could Some Ball Lightning Observations be Optical Hallucinations Caused By Epileptic Seizures? The Open Atmospheric Science Journal, 2: 101–105.