A konferencián a DGT vezetője és terminológusai, egyetemi oktatók és hallgatók, valamint közigazgatási szervek képviselői találkozhattak egymással. A konferenciát Mátyássy Miklós, a DGT Magyar Nyelvi Osztályának vezetője, a konferencia házigazdája nyitotta meg. A megjelenteket köszöntötte Sepsi Enikő, a KRE BTK dékánja, és Fóris Ágota, az EAFT alelnöke.  Az ülés levezetésének feladatát Babos Gábor, az Európai Bizottság DGT többnyelvűségért felelős tisztviselője vállalta.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mit tanul, aki terminológus lesz?

Ezután a szakmai előadások következtek két téma köré csoportosítva. Először a Károli Gáspár Református Egyetem oktatói mutatták be a terminológia mesterképzést, majd a DGT munkájával ismerkedhettek meg a jelenlévők. Fóris Ágota szakfelelősi szerepében tartotta meg a Fordítási vonatkozások a terminológusképzésben című előadását. Bemutatta a terminológia mesterszak történetét, hátterét, a bemeneti és kimeneti feltételeket, az oktatókat és a gyakorlati képzésben részt vevő partnereket. A négy féléves képzésre az első évfolyam 2011 szeptemberében iratkozott be, a végzősök diplomájában „Okleveles terminológus” képzettség szerepel majd.

A terminológia mint tudományterület interdiszciplináris volta miatt a mesterképzésre bölcsész (nyelvszakos) és nem bölcsész diplomával rendelkezőket egyaránt várnak. A tárgyi tudás mellett igyekeznek a képzés során a hallgatók azon képességeit is fejleszteni, amelyek nélkülözhetetlenek a munkavégzéshez, ezek például a rugalmasság, a tolerancia, a jó kommunikációs képesség, szervezés és tervezés képessége. A szakot elvégző hallgatók a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásnak köszönhetően sokféle feladatra alkalmasak, a terminológiai munka minden lépésében jártasságot szereznek.

Idejétmúlt...
(Forrás: Wikimedia Commons / L.Kenzel / GNU-FDL 1.2)

A terminológus munkakör az elmúlt években jelent meg Magyarországon, és egyre több szakterületen van igény terminológiával kapcsolatos feladatok ellátására, így a képzettség munkaerő-piaci hasznosítása változatos területeken történhet. A terminológusok képzésében hangsúlyos a fordítás szerepe, a hallgatók előadásokon és szemináriumokon is ismerkednek a fordítás elméleti és gyakorlati aspektusaival, ideértve számos területet az fordítást és terminológiamenedzsmentet segítő szoftverek használatától kezdve a projektmenedzsmentig bezárólag. Szó esett a terminológia fontosságáról az EU adminisztrációban, valamint a szabványosítás és harmonizáció területén, végül pedig halottunk pár szót a terminológiai adatbázisokról és a modern terminuskezelési eszközökről is.

Terminológia és szabványosítás

Ezután Bölcskei Andrea, a KRE BTK oktatója beszélt a terminológia és a szabványosítás kapcsolatairól A szabványosítás elméleti kérdései és gyakorlata a terminológia mesterszakon című előadásában. Az előadás vázát öt kérdés adta: miért, mikor, mit, hogyan és milyen várható eredménnyel tanulnak a terminológushallgatók a szabványosításról. A miértre adandó válasz egyszerű: a terminológia és a fordítás számtalan ponton kölcsönösen összefonódik a szabványokkal, szabványosítással. Egyrészt szükség van terminológiai munkára a szabványosítási tevékenység során (ide tartozik a szabványokban szereplő terminusok kiválasztása, meghatározása, egységesítése, harmonizálása és közreadása), valamint a szabványok nemzeti nyelvekre történő fordításakor is. A másik oldalról pedig a vonatkozó szabványok ismerete elengedhetetlen a terminológiai munkában és a szakfordításban, ezekből lehet megismerni a formára és a minőségre vonatkozó kritériumokat, továbbá a fordítás során érdemes támaszkodni a szabványokban használt terminusokra.

Szabványok
(Forrás: Wikimedia Commons / T.Voekler / CC BY-SA 3.0)

Mindezen ismereteket és a szemléletmódot a hallgatók a 3. félév során sajátítják el. Az előadások a szabványosításról szóló elméleti tudnivalókat tartalmazzák (története, módszerei, célja, szintjei, jelentősége, jogi háttere stb.), kitér továbbá a szabványosítás szerepére az oktatásban és a minőségügyben, valamit tárgyalja a nyelvészeti és terminológiai vonatkozásokat. Az ehhez kapcsolódó szemináriumon a hallgatók a Magyar Szabványügyi Testületről (MSZT), a szabványok kidolgozásának munkafolyamatáról és konkrét magyar szabványokról szerezhetnek ismereteket. A téma iránt mélyebben érdeklődő hallgatók a 4. félévben egy további kurzust is választhatnak, amelynek keretében szakmai gyakorlaton vehetnek részt az MSZT-ben, és betekintést nyerhetnek az éppen folyamatban lévő munkákba. A kurzusokat a KRE BTK oktatója és az MSZT munkatársai tartják.

Jelenleg az összes érvényben lévő magyar nemzeti szabványnak csak mintegy 35 százléka van lefordítva magyarra, a többi angol nyelvű. Tehát hatalmas szükség van a magyar nyelvű nemzeti szabványok kidolgozásához terminológus képzettségű munkatársakra, akik megalkotják a sok esetben hiányzó vagy nem egységes magyar szaknyelvi terminológiát. Ez az ország elemi gazdasági, társadalmi és kulturális érdeke.

Mi az a terminológia?

A témakört Tamás Dóra (az OFFI Zrt. terminológusa) és Pintér Tibor (az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa) Terminológia-menedzsment és terminológiai adatbázisok az oktatásban című előadása zárta. Az előadás azzal a fontos gyakorlati kérdéssel indult, hogy mivel is foglalkozik a terminológus. Az elhangzott definíció szerint a terminológus széles (terminológiai, módszertani, anyanyelvi, idegen nyelvi és szaktárgyi) ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező személy, aki képes a terminológia elveinek megfelelően terminológiai dokumentációs munkák végzésére, mindezt a megfelelő eszközök és módszerek alkalmazásával.

A munka sokféle részfeladatot tartalmaz: létező terminusok egyeztetése, rögzítése és közzététele, valamint új terminusok alkotása egyaránt beletartozik. A rögzítést célszerű elektronikus adatbázisokban végezni, hiszen ezek gyorsan módosíthatók és on-line hozzáférhetővé is tehetők. Erre a terminológushallgatókat többféle elméleti és gyakorlati kurzusokon készítik fel, ahol terminológiamenedzsmentet, adatbázis-kezelést, korpusznyelvészetet és nyelvtechnológiát tanulnak, majd nyelvtechnológiával és fordítással foglalkozó cégeknél szakmai gyakorlaton is részt vesznek, ahol élesben is kipróbálhatják magukat.

Hogy megy ez az EU-ban?

Ezután a DGT Magyar Nyelvi Osztálya munkatársai vették át a szót. Először Lesznyák Ágnes mutatta be a terminológiakezelő munkaeszközüket Az európai uniós intézmények terminológiai adatbázisa, a IATE című előadásában. A IATE az EU-s intézmények fordítószolgálatai által létrehozott és fenntartott adatbázis, amely 2007 nyara óta publikus. Jelenlegi fő célja a különböző nemzeti nyelvekre történő fordítások terminológiai támogatása, de hosszú távon a terminológiai egységesség érdekében szeretnék, ha már a dokumentumok első szövegezésekor is használnák a szerzők és szakemberek. Az adatbázis 21 szakterületi besorolásban, a tagországok nyelvén és latinul tartalmaz terminusokat, egy bejegyzés átlagosan 6 nyelvű. Másfél millió fogalomhoz kapcsolódóan 8,7 millió terminust találunk benne, ebből 44 ezret magyarul. Ami a terminusok számát illeti nyelvenkénti felosztásban: a régi tagországok nyelvein nagyságrendekkel több terminust találunk (nem meglepő módon a legtöbbet angolul és franciául), az újonnan csatlakozott országok nemzeti nyelvein sokkal kevesebbet. Ebben a mezőnyben a magyar nyelv viszonylag jó helyet foglal el: a később felvett munkanyelvek közül csak a lengyel, az ír és a litván előzi meg.

Forrás: Wikimedia Commons

Az előadó számos példán keresztül bemutatta a bejegyzések szerkezetét és ismertetett néhányat a gyakori problémák közül. Ilyen például, ha egy terminus több szakterülethez is tartozik, és az adatbázis létrehozásakor minden érintett intézmény feltöltötte az adatbázisba. A duplikáció a nagy nyelveken a bejegyzések 12-13 százalékát érinti, de még a magyar esetében is 6 százalékos; ezek kiszűrése folyamatosan zajlik. Az adatbázisba az EU-s fordítók szabadon vihetnek be és módosíthatnak bejegyzéseket; erről a terminológusok értesítést kapnak, az új bejegyzést érvényesítik, ami csak ezután jelenik meg a publikus verzióban.  Az adatbázis minőségét jelzi, hogy a Bizottság bejegyzéseinek majdnem 20 százaléka tartalmaz definíciót, kontextust vagy megjegyzést, tehát mutatja annak jeleit, hogy terminológus is dolgozott rajta. A magyar nyelvű bejegyzések több mint 14 százalékáról mondható el ugyanez.

Egy terminológus problémái

Az utolsó szakmai előadást a DGT két új terminológusa, Berencsi Katalin és Fótos Annamária tartotta Egy bizottsági terminológus hétköznapjai, avagy milyen problémákkal szembesülünk munkánk során? címmel. Általában az EU-s fordítóktól és a DGT terminológiai koordinátoraitól kapják a megoldandó problémákat – a kontextus pontos megjelölésével. Feladatuk, hogy hiteles forrásokban (törvényekben, jogszabályokban, egyéb szakszövegekben) nézzenek utána, hogy létezik-e meghonosodott magyar terminus a kérdéses fogalom jelölésére.  Ha szükséges, a Terminfo hálózaton keresztül konzultálnak a nemzeti szakértőkkel is. Végül a kialakított terminust rögzítik a IATE adatbázisban.

Számos példán keresztül illusztrálták a napi munkájukban tapasztalt helyzeteket. Sokszor előfordul, hogy a hiteles források nem ugyanazt a terminust használják (ilyenkor mindegyiket felveszik az adatbázisba, és javaslatot tesznek arra, hogy melyiket használják a fordítók), vagy a szakértők nem értenek egyet egy terminus jelentéséről. Az sem példa nélkül való, hogy a több lehetséges variáns közül nem a legmegfelelőbb honosodott meg. Ha pedig egy teljesen új fogalomról van szó, amelyre magyarul még nem létezik terminus, azt nekik kell – számtalan szempontot figyelembe véve – megalkotni.

És a gyakorlatban...

A szakmai előadások után Gáspár Endre, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Európai Uniós Jogi Főosztályának munkatársa mutatta be az EU-s jogszabályok létrehozásának hosszú folyamatát, ebben a magyar fordítások elkészültének menetét. A jogszabályok szövegezése egy úgynevezett vezérnyelven (egyre inkább angolul) történik; ennek alapján születnek az úgynevezett követő fordítások a tagállamok hivatalos nyelveire. Az előadás ismertette az egyes EU-s intézmények szerepét a jogalkotásban, és az intézményeknél fordítóként dolgozók számát és feladatait.

Az Európai Bizottságnál kb. 1500, a Parlamentben kb. 750, míg a Tanácsban kb. 650 fordító dolgozik összesen. A Bizottság lehet kezdeményezője a jogalkotásnak, és önálló jogalkotói hatásköre is van. Magyar oldalról a KIM vesz részt a folyamatban, a 212/2010 kormányrendelet szerint feladata gondoskodni a jogharmonizációs tevékenység elvi, módszertani és terminológiai egységességéről.

A csatlakozás előtti joganyag-fordításból összegyűjtött és azóta is bővülő adatbázisa több mint 20 ezer bejegyzést tartalmaz a magyar mellett angolul, németül és franciául; ez a szabadon hozzáférhető és kereshető.

Az EU-s intézmények több körben egyezetve alkotják meg a jogszabályokat. Ezen intézmények és a magyar intézményrendszer között az állandó képviselet tartja a kapcsolatot.  A magyar nyelvi változatokat a Külügyminisztérium továbbítja a szaktárcáknak és szakértői csoportoknak, a jogi szaknyelvi kérdésekkel pedig a KIM foglalkozik. Ha a már megalkotott jogszabályban utólag elírást vagy egyéb nyilvánvaló hibát vesznek észre, azt a KIM-nek kell jelezni, ő továbbítja a helyesbítési kérést a Bizottsághoz vagy a Tanácshoz, ahol vagy helyt adnak neki, vagy elutasítják. Vannak 6-8 éve húzódó helyesbítési kérések is...

Forrás: Wikimedia Commons / Luctor

Végül szó esett a Terminfóról, az Európai Uniós terminológiai és információs hálózatról. A hálózat célja, hogy lehetőleg már a fordítási folyamat elején kialakítsák az egységes szóhasználatot, így a jogszabályba a helyes terminus kerülhessen. Ebben a folyamatban is a KIM koordinálja a munkát az EU-s és magyar intézmények között.

Terminológia és fordítás

Ezután kerekasztal beszélgetés következett Fóris Ágota, Gáspár Endre, Lesznyák Ágnes és Mátyássy Miklós részvételével, akikkel a közönség tagjai, köztük minisztériumok és szaktárcák képviselői cserélhettek eszmét. A nemzeti szakértők egybehangzó véleménye az volt, hogy az EU-s fordítások minőségében a kezdeti nehézségek után jelentős javulás tapasztalható, és a DGT-vel való eredményes együttműködésnek köszönhetően jó fordítások születnek.

A záró előadást Klaudy Kinga professzorasszony, a MANYE elnöke tartotta Észrevételek a fordítás és a terminológia kapcsolatáról címmel. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti szakértők által korábban említett minőségi javulás kétségtelenül összefügg azzal, hogy egyrészt a fordítás Magyarországon is egyetemi szak lett, másrészt az utóbbi időben a fordítástudományban egyre fontosabbá válik a terminológia.

Problémaként fogalmazta meg, hogy a fordítás önálló tudománnyá válása közben izolálódott, és eredményei nem kerülnek át más tudományterületekbe, de reményét fejezte ki, hogy a terminológiával való kapcsolat segít ezen. A fordítástudomány sok változáson ment keresztül az utóbbi években, újabb és újabb tudományterületek kerülnek bele, az új technológiai eszközök megváltoztatták a fordítás tárgyát, folyamatát, valamint a megbízó és a fordító személyét, a kutatási területek köre is folyamatosan bővül. Közös kutatási területként felvetette, hogy érdemes lenne vizsgálni, milyen szerepe van a fordításnak a magyar terminológia kialakulásában.

A fordítóképzésben évtizedekig nem volt külön terminológiaoktatás, a terminológiai jellegű problémákkal ott és akkor foglalkoztak, ahol és amikor felmerültek. Az ELTE-n 2003-ban indult EU-s szakfordító képzésben szerepelt először terminológia a tantervben, de sajnos a terminológia oktatásának azóta sincs leírt módszertana. Az elméleti kérdések után néhány gyakorlati példán keresztül szemléltette a környezetvédelmi témájú szövegek fordítása során felmerülő terminológiai problémákat.

A konferencia hivatalos zárása után az eszmecsere nem fejeződött be, spontán beszélgetések kezdődtek, szakmai kapcsolatok alakultak ki. Az előadók és a hallgatóság egybehangzó véleménye az volt, hogy ritkán vehetnek részt ennyire hasznos és érdekes konferencián, ahol tényleg jelen van minden érintett fél és megoszthatják egymással a nézőpontjukat, megérthetik a másik álláspontját, és olyan információhoz juthatnak, amit a mindennapi munkájukban valóban fel tudnak használni.