-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi mindenre jó a szellentés? Nem, a rák és egyéb súlyos betegségek gyógyítására nem jó.
Az IflScience beszámolója szerint egyre terjed a hír az interneten, hogy a szellentés szaga több súlyos betegség kialakulásának a kockázatát csökkenti – más betegségek mellett például a rákét, az agyvérzését, az ízületi gyulladásét, a merevedési zavarét és a demenciáét. A hír már elsőre is viccesnek hat, de vajon mi alapján terjedhetett el?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kén-hidrogén (H2S) más néven hidrogén-szulfid egy igen büdös, záptojás szagú mérgező gáz. Ugyanakkor az is tudható, hogy az emberi szervezetben vannak olyan enzimek, amelyek kis mennyiségben előállítják a kén-hidrogént, amit a sejtek az ingerületátvitelben hasznosítanak. Az exeteri egyetem kutatója, Matthew Whiteman és munkatársai egy olyan AP39 elnevezésű molekulát szintetizáltak, amely kén-hidrogént szállt a hámsejtek mitokondriumaiba. Ez pedig segít megőrizni a sejtnek a védő funkcióját, így akár egy betegséggel szemben is ellenállóbbá válik a szervezet. Whitemanék kutatásai a Medicinal Chemistry Communications című tudományos lapban jelentek meg.
Sejtbiológiából biztos mindenki emlékszik arra, hogy mi a mitokondrium. Ez a sejtnek az a része, amelyben a sejtlégzés során a legtöbb ATP (adenozin-trifoszfát) keletkezik. Az ATP pedig az a molekula, amely a sejtek számára hasznosítható formában „tárolja” az energiát. A mitokondriumnak saját génállománya van, amely egyenesen az anyától öröklődik. Ha a mitokondriális DNS vagy maga a mitokondrium megsérül, akkor sejt védtelenebbé válik a sérülésekkel, fertőzésekkel szemben, ami végső soron a sejt halálához vezet. A mitokondrium épségének megőrzése tehát nagyon fontos a betegségek elleni küzdelemben.
„Amikor egy sejtnek egy betegséggel meg kell küzdenie, olyan enzimeket állít elő, amelyek kis mennyiségben kén-hidrogént termelnek. Ez segít megőrizni a mitokondrium épségét, ami a sejt túlélését is biztosítja. Ha ez nem így történik, akkor a sejt elpusztul, és a szervezet kevésbé tudja kontrollálni a gyulladást” – magyarázta el egy sajtóközleményben Whiteman. „Mi ezt a természetes folyamatot használtuk ki. Előállítottunk egy AP39 nevű vegyületet, amely lassan adagolja a kén-hidrogént a sejtek mitokondriumainak. A kísérleteink eredményei azt mutatják, hogy a betegségnek kitett sejt az AP39 segítségével könnyebben tudnak védekezni,és így életben maradnak.” A kísérletek in vitro környezetben zajlottak, és most várnak a kutatók az emberekkel végezhető klinikai vizsgálatok engedélyezésére.
Fontos tehát, hogy az eredeti kutatás azt találta, hogy ha a sejtekben megnövelik az enzimek kén-hidrogént szintetizáló képességét, akkor lesz ellenállóbb a sejt a betegségekkel szemben. Arról azonban nem szólnak a vizsgálatok, hogy mi van akkor, ha a kén-hidrogént valaki külső forrásból próbálja bevinni a szervezetébe. Egyszóval, ha valakinek az orra alá büdösítünk, nincs meg az a mentségünk, hogy csak az egészsége érdekében tesszük.
Forrás