A Vihar egy pohár vízben, avagy hosszú távú megoldás a könyvek és a fák részére című beszélgetésen Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, Carsten Schwab, a neves S. Fischer Verlag kiadó digitalizációval foglalkozó munkatársa és Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó igazgatója vett részt.

Carsten Schwab elmondta, hogy Németországban 2009 után terjedtek el széles körben az e-könyvolvasók, azonban az e-könyvkiadás piaci részesedése még mindig csak 2-3 százalékra tehető. A Fischer Verlag vezetői úgy kalkulálnak, hogy középtávon, 3-4 éven belül lehet elérni a 15 százalékot.

A szakember rámutatott: a német kiadókat készületlenül érte az e-könyvolvasók elterjedése, ám a kezdeti kapkodás mára lecsengett, elkezdett konszolidálódni a helyzet. Szerinte a technika adta lehetőségek még kihasználatlanok, a jövő az olyan készülékekben van, amelyek egyszerre képesek integrálni a különböző funkciókat, például a rátöltött szövegeket hangoskönyvként is képesek lejátszani.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Arra a kérdésre, hogy látott-e már előremutató, komplex megoldást az e-könyvek terén, azt felelte, hogy nagyon keveset, a kiadók többnyire a nyomtatott verziót reprodukálják e-formátumban. Ugyanakkor elmondta, hogy kísérleteznek olyan rövidpróza-kiadással, amelyet a nyomtatott verzióhoz képest plusz szolgáltatásokkal, lexikonszerű adatokkal, kritikusi megjegyzésekkel láttak el.

Carsten Schwab kiemelte, hogy nehéz időszak vár a könyvszakmára, amely a kiadók számára egyáltalán nem lesz veszélytelen; előfordulhat az is, hogy a könyvkiadóknak rövidesen a játékszoftverek gyártóival kell versenyezniük. Hozzátette: ez nem ok a csüggedésre, hiszen a könyvkiadók hatalmas tapasztalat, kompetencia birtokában vannak, bízniuk kell abban, hogy megtalálják a válaszokat a piaci kihívásokra. Ehhez azonban kezdeményezőbbeknek kell lenniük, nagyobb energiát kell fordítaniuk az e-könyvkiadásra, például úgy, hogy nem a nyomtatásra szánt könyveket konvertálják e-formátumúra, hanem párhuzamosan állítják elő mindkét platformra a tartalmakat. „Új technológiákra azonban szükség van” – szögezte le Carsten Schwab, aki szerint még a másolásvédelem is gyerekcipőben jár, a jelenlegi technológia épp a forgalmazást nehezíti.

Votisky Zsuzsa kiadóvezető felidézte, hogy a Typotexnél az első e-kiadványt 2008-ban tették közzé. Ma a kiadónál főleg a konvertálásra keresik a megoldást, mert Votisky Zsuzsa szerint arra nincs remény, hogy az e-könyvkereskedők oldják meg ezt a problémát. A kiadóvezető úgy vélte: még nem tudni, tényleg az e-olvasóké-e jövő, hiszen a multimédiás cd-k felett is hamar eljárt az idő. A kiadó vezetője ugyanakkor rámutatott: a hazai piac kicsi, ám az e-könyvkiadás komoly befektetést kíván meg szereplőitől, amiről nem tudni, megtérül-e valaha.

Kocsis András Sándor arról beszélt, hogy az e-könyvpiac fellendüléséhez elsősorban könyvújdonságok kellenének, mert a jelenleg elérhető kiadványok többsége „konzerv, antikvár” kötet. Az igazgató szerint kitörést jelenthetne az egyetemi jegyzetkiadás, de az erről szóló megállapodás az intézmények vezetőinek „konzervativizmusán, ellenérdekén” rendre meghiúsul. „Olyan érdekháló szövődött, amin nem lehet átgyalogolni” – jegyezte meg.