Egyre mélyülő ellentét feszül a betelepülő svábok és az őslakosok között Berlinben, a konfliktus gócpontjában szinte mindennaposak a svábokat gyalázó feliratok a falakon, egy titkos sváb „szeparatista” szervezet pedig saját „gettó” kijelölését követeli, és csak félig ironikusan. Az évek óta tartó viszály az utóbbi hónapokban mind súlyosabb és különösebb jelenségekben mutatkozik meg. A „svábság” egy nagy alakja, a Stuttgartban – a Németország délnyugati részén élő, svábnak is nevezett németek egyik legnagyobb városában – született Georg Wilhelm Friedrich Hegel filozófus berlini szobrát például a napokban leöntötték currywurst szósszal (a berlini talponállókban sült kolbászhoz felszolgált, helyi specialitásként számon tartott currys, paradicsomos szósszal). Az ismeretlen elkövetők a szobron egy széles fehér szalagot is elhelyeztek, amelyen az állt, hogy „Telepítsék ki a svábokat!”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ugyancsak a napokban a viszály központjában, a kelet-berlini Prenzlauer Berg negyedben egy ház falára azt írták, hogy „Ne vásároljatok sváboknál!”, ami emlékeztet a hitleri hatalomátvétel utáni első nagy zsidóellenes kampányokra, amelyekben a nácik a zsidók által üzemeltetett boltok bojkottjára szólították fel a lakosságot. Ez a falfirka új minőséget jelzett a konfliktusban, több vezető politikus – köztük Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere is – a leghatározottabban elítélte az uszítást.

A „Svábok, takarodjatok!”, vagy éppen a „Kifelé a svábokkal!” felirat azonban szinte mindennapos a prenzlauer bergi házfalakon. A negyed egészen az ezredfordulóig lerobbant volt, számos épületben házfoglalók laktak, aztán néhány év alatt szinte teljesen megújult a környék. A többnyire ötemeletes, 19. századi bérházakat magánbefektetők vásárolták meg, és a pincétől a padlásig kitatarozták, a foghíjtelkeken pedig modern társasházakat építettek. A lakásbérleti díjak így meredek emelkedésbe kezdtek, és a folyamatot tovább hajtották előre a világgazdasági válság nyomán kibontakozott ingatlanpiaci tendenciák. Az alacsony kamatok és az euró jövőjét övező aggodalom jelentős forrásokat terelt a német ingatlanpiacra, különösen Berlinbe, ahol a hasonló világvárosokhoz – például Londonhoz vagy Párizshoz – képest rendkívül olcsó volt az ingatlan.

Mindennek hatására a lakásárak és a bérleti díjak az utóbbi időszakban rendre 10 százalék körüli mértékben emelkednek éves szinten Berlinben, főleg az olyan divatos negyedekben, mint Prenzlauer Berg. Az a többségében közepes keresetű réteg, amely a rendszerváltás előtt is a negyedben lakott, egyre nehezebben tudja tartani a lépést, és sokan kénytelenek elköltözni az olcsóbb, alacsonyabb presztízsű külvárosokba. A prenzlauer bergi ingatlanbefektetőkről a helyiek évek óta úgy tartják, hogy rendkívül sok közöttük a sváb, akik a német sztereotípiák szerint dolgosak, takarékosak és nagyon gazdagok. Az őslakosok körében így megjelentek a svábellenes érzelmek, és elterjedt az a vélekedés, hogy a nem nagyon jómódú, de otthonos, bohém negyedből méregdrága „mini-Stuttgartot” csináltak az új háztulajdonosok, akik nyomában csak úgy ömlenek a sváb betelepülők.

Prenzlauer Berg: Berlin vagy Stuttgart?
(Forrás: Wikimedia Commons / Christian Thiele (APPER) / GNU-FDL 1.2)

A német-német ellentét, vetélkedés nem új jelenség. Például a bajorokat sokan nem nagyon kedvelik Hamburgban. Ezek a konfliktusok azonban nem élesek, inkább ártalmatlanok és rendszerint egyáltalán nincs gazdasági, anyagi dimenziójuk. A sváb-berlini ellentét viszont elsősorban pénzről szól, és nem régiók között feszül, hanem egy szomszédsági közösségben, egymással közvetlen kapcsolatban álló emberek között jelenik meg.

A legendás keletnémet rendszerváltó politikus, Wolfgang Thierse, a Bundestag egyik alelnöke is őslakos Prenzlauer Bergben. Egy tavaly év végi nyilatkozatában sérelmezte, hogy a negyed néhány pékségében a zsömle megnevezésére nem a berlini nyelvjárás szavát (Schrippe) használják, hanem a sváb kifejezést (Wecke), ami azt jelenti, hogy már a kultúrában is érződik a sváb túlerő. A szociáldemokrata politikus nyilatkozata fordulatot hozott a konfliktusban. Januárban megkezdődtek a Free Schwabylon elnevezésű mozgalom akciói. A negyed leghíresebb terén, a Kollwitz téren (ahol Wolfgang Thierse is lakik) például leöntötték a névadó grafikus, szobrászművész Käthe Kollwitz szobrát egy jellegzetes sváb étellel, a Spätzle nevű galuskával, és építettek egy miniatűr falat a Maultasche nevű töltött tésztából a közeli Schönhauser Alleén. A földalatti mozgalom közleményei szerint a fal építésével azt kívánták jelezni, hogy egy „sváb gettó” létrehozását tartják szükségesnek az egyre mérgesedő konfliktus lezárása céljából.

Spätzle
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefan-Xp / GNU-FDL 1.2)

Az általuk „Schwabylon” névre keresztelt városrész határait azzal is kijelölték, hogy egy éjszakai akcióval a Kollwitz Platz környékének valamennyi utcatábláját „kijavították”, a sváb nyelvjárás szabályai szerint átnevezve az utcákat (Wörther Strasse helyett például Wörther Strässle lett az egyik utca neve). A matricák eltávolítása több mint 5 ezer euróba került a helyi önkormányzatnak.

A mozgalom szóvivője, aki csak telefonon nyilatkozik és csupán a keresztnevét árulja el, a hét végén a berlini Inforadio hírrádiónak adott interjúban hangsúlyozta: nem csupán ironikus fricskának szánják az akciókat, hanem rá akarnak mutatni, hogy a sváb-berlini ellentét valójában színtiszta rasszizmus, amiről senki nem akar tudomást venni a német fővárosban.