der simes Tajro ajn zer sejnes yam tev!!

@prezzey:Köszi. Még egy nyelvi kérdésem lenne:aki beszél héberül (ill. ivritül),az mennyire érti az arabot ? Van valamilyen fokú kölcsönös érthetőség a két nyelv között (bár a sémi nyelvek két eltérő ágába tartoznak)? És Izraelben a nem arab/palesztin lakosság mennyire beszél arabul ? És a többi zsidó nyelvváltozatoknak (jiddis,ladinó,stb.) mennyire elterjedt a használata vagy mennyire van támogatottsága (pl. állami részről ) ?

@Roland2: ha csak lehet, arrafelé tájolják a zsinagógát. A lakásban meg egy mizrách nevű tárgyat szokás kirakni (habár szerintem ez Magyarországon kevésbé dívik). Azt jelenti a szó, hogy "kelet", habár nem feltétlenül keletre kell fordulni, attól függ, hol van az ember - külföldön Izrael felé, Izraelben Jeruzsálem felé, Jeruzsálemben a Szentély felé. A Szentély a lényeg, még úgy is, hogy jelenleg nem áll.

A pontos irányt meg lehet állapítani iránytűvel és térképpel, a Nap járása alapján, Android alkalmazással, vagy ahogy tetszik; erre nincs külön előírás. (Tényleg van ilyen Android alkalmazás, ezt nem viccnek szántam...)

@prezzey: A zsidók imádkozás előtt hogy jelölik ki Jeruzsálem irányát ? Van erre valami előírás vagy módszer ? Vagy csak egyszerűen a megfelelő égtáj felé fordulnak (pl: Amerikában kelet felé,Iránban nyugat felé,stb.) ?

@bibi: azért a vallásos tánc rengeteg egymástól teljesen független kultúrában is jelen van, nem feltétlenül van ezek között leszármazás vagy kapcsolat.

A nők pedig abból veszik ki a részüket, amiből szeretnék, az előző alkalommal addig ütöttem a padot ritmusra, amíg elgörbült a karkötőm :] (Nem vagyok feltétlenül követendő példa.) Az, hogy férfiak, nők külön, nem feltétlenül azt jelenti, hogy férfiak igen, nők nem. Nekem az a tapasztalatom, hogy a magyar zsidó nők igen visszafogottak, más országokban ez nem feltétlenül van így. A Mo-n élő izraeli nők is kevésbé visszafogottak, persze ez most általánosítás...

@Roland2: ilyenkor el kell menni onnan amilyen gyorsan csak lehet (ha lehet), hogy újból szabadon lehessen a zsidó vallást gyakorolni. Ez nem is akadémikus kérdés, a nagy zsidó bölcs Rámbám (Maimonidész) családja például ezért menekült el Andalúziából. (Van róla magyarul egy kicsit összeesküvés-elméletes - nem antiszemita, hanem ilyen Foucault-inga szerű - történelmi regény, Jacques Attali: Megvilágosultak. Érdekesen bemutatja a kort, habár szerintem pont az összeesküvéses része gyengébb.)

Az nagyon-nagyon vitatott, hogy melyik vallások számítanak bálványimádásnak, illetve hogy melyik vallások mely irányzatai (a katolicizmus problémásabb, mint a protestantizmus), ebből menetrendszerint vannak botrányok is. Szerintem nincs két ember, aki egyetértene. Van olyan álláspont is, hogy egyik mai vallás sem számít annak, mert a régiek ténylegesen magát a bálványt imádták és nem az általa képviselt szimbolikus eszmét stb. Izraelben már többször voltak sintó küldöttségek is Japánból és az egyik főrabbi fogadta is őket, pedig a sintó zsidó szemszögből aztán tényleg bálványimádásnak tűnhet.

Most szombat estig nem fogok tudni válaszolni a kérdésekre, mert ünnep lesz, de amúgy szívesen válaszolok :]

Mindig irigyeltem a zsidók vallásos táncát/táncolását/tkp. mulatozását.

A keleti vallások több istenét ábrázolják táncolva, nyilván az ilyen istenek papjai, papnői is roptak rituális táncot, gondolom, hogy ennek maradványát látjuk a zsidók vallásos táncaiban. Sajnos, a nők ebből nem veszik ki a részüket, persze akkor az már más vallás lenne - itt kérem mindent a "szakáll csinál". Mintha Nietzsche írt volna valamit arról, hogy elvárja Istentől, hogy tudjon táncolni-mulatni.

@prezzey: "De ugyanilyen helyzetben pl. az iszlámot fel lehet venni, mert abban nincsen bálványimádás." Ez érdekes kérdéseket vet fel: és ha egy zsidó kényszerhelyzetből áttér az iszlámra,akkor az csak "névleges" áttérés lehet (tehát a külvilág felé muszlimnak mutatja magát,de titkon a zsidó hitet és szokásokat is megtartja vagy meg kell tartania ) vagy ebben az esetben semmilyen törvényt nem szeg meg,s így hithű muszlimként is akár zsidónak számít (tkp. a zsidó közösség zsidóként tekinthet rá) ? (Viszont egy muszlimnak nem lehet más vallásra áttérni vagy hitét elhagyni ,mert az halálbüntetéssel jár,tehát "jogilag" egy áttért zsidónak sem lehetne vissza térnie az egykori hitére )

És mondjuk ha a katolikus kereszténységet kell felvennie ilyen helyzetben ? Ugyanis a katolikusok - és alapvetően a kereszténység - egyik alapvető hittétele a Szentháromságban való hit,ill. Jézus "félig" isteni eredete ( pontosabban egylényegűsége az Atyával) ,valamint a szentek,mártírok tisztelete (nem beszélve a bibliai személyek vagy történetek képi vagy faragott ábrázolásáról).A keresztény és katolikus vallás ezen elemei kimeríthetik a judaizmus istentársításának vagy bálványimádásának fogalmát ? (Ezt csak pusztán érdeklődésből kérdem)

@Roland2: igen, életmentés céljából majdnem az összes parancsolatot meg lehet szegni. Három kivétel van, a Név megszentségtelenítése, a szándékos gyilkosság, illetve bizonyos tiltott szexuális kapcsolatok. Ezeket akkor se szabad csinálni, ha életmentés céljából tenné valaki. (Jogos önvédelem van, tehát az elsőként támadót meg lehet ölni, ez nem számít gyilkosságnak.) Egy konkrét példa - bálványimádó vallást akkor sem lehet felvenni, ha azzal fenyegetik a zsidót, hogy megölik, ha nem tér át. Ez ugyanis a Név megszentségtelenítése alá esik. De ugyanilyen helyzetben pl. az iszlámot fel lehet venni, mert abban nincsen bálványimádás.

Szóval a mentőt nyugodtan lehet hívni telefonon szombaton és ünnepnapokon is, ez mindenki által elfogadott. Általában meg szoktak kérni nem zsidókat, de ha valami azonnal muszáj az életmentés miatt, akkor a zsidónak magának kötelező megszegnie a szombatot. Nem csak ajánlott, hanem egyenesen kötelező. (Természetesen nem zsidók életének mentésére is ugyanez érvényes, nincsen olyan különbség, hogy csak zsidók életét lehetne megmenteni szombaton. - Ezt azért mondom, mert gyakran szokták kérdezni, nem tudom, honnan eredhet ez a tévhit.)

Az anyagi javak megőrzése jóval bonyolultabb kérdés. A gyakorlatban általában természeti katasztrófákkal kapcsolatban kerül elő, és ilyenkor rendszerint az életmentés aspektusa is számításba jön. Például tüzet oltani tilos, de ha tűzvész van, akkor a tűz nemcsak anyagi javakat, hanem embereket is veszélyeztethet - ha éppen nincs senki se ott, ahol a tűz van, akkor is átterjedhet máshova stb. Ilyenkor elég egyértelmű, hogy el kell oltani. De ha egyáltalán semmi köze nincs a konkrét esetnek az életmentéshez, akkor csak anyagi érdekből nem szabad megszegni az előírásokat. Viszont ha akárcsak a halvány gyanúja is felmerül, hogy valakinek az élete veszélyben foroghat, akkor meg lehet szegni. És ha nincs idő bonyolult mérlegelésre, akkor is.

@prezzey: De gondolom az emberi élet megmentésével összefüggő helyzetek kivételnek számítanak ez alól (pl. kórházi műszerek működtetése vagy műtéti beavatkozás) ? Vagy az anyagi javak (pl. ház,autó,bútor,stb) megmentésénél ?

@Roland2: 39 fajta munka tiltott: azok, amiket a szentély építése során végeztek. Amikor valamilyen modern dologról van szó, akkor meg szokás vizsgálni, hogy annak az elemei valamelyik tilalom alá esnek-e. Az elektromossággal kapcsolatban többféle tilalom is szóba jöhet, például a tűzgyújtásé, vagy az utolsó kalapácsütésé (mert hogy létrejön egy áramkör). Attól is függ, pontosan milyen az adott elektromos eszköz felépítése, de ezen rengeteget vitatkoznak még ma is.

Az tilos, hogy az ember cselekedetei közvetlenül okozzák az elektromosság használatát (hú, ez így kicsit nyakatekerten hangzik, remélem, azért érthető). Tehát pl. ha valami elműködik magában úgy, hogy nem kell piszkálgatni, az megengedett. (Pl. égve lehet hagyni a villanyt.) Amikor valami csak közvetetten járul áramfogyasztáshoz, az is megengedhető, de itt már nincsen 100%-os konszenzus.

Pl. a hűtőt ha kinyitja az ember és ekkor felgyullad belül a lámpa, az egyértelműen tilos. De ha a hűtőben nincs belül lámpa (mert rafináltan kiszedtük jó előre :D ), akkor is növekszik az áramfogyasztás, ha nyitogatja az ember, mert ezzel növekszik belül a hőmérséklet és ezáltal hamarabb kapcsol be a hűtő motorja. De ez közvetett, úgyhogy általában meg szokták engedni. Amúgy a high-tech megoldás az, hogy lehet kapni olyan hűtőt, amiben már van szombati/ünnepi üzemmód és a nyitogatástól nem kapcsol be előbb a motor :]

Miért nem szabad elektromosságot használni ilyen ünnepeken? Tkp. miért minősül munkának a villany vagy az elektromos eszközök használata (milyen "indoklásból")? (Vagy esetleg abból,h. az illető tárgy is "munkát" végez ?)