-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Míg a világ számos országában akár fogadások is köthetők az irodalmi Nobel-díj esélyeseire, Szerbia lakosságát nem érinti a téma, a balkáni ország ugyanis évek óta nem jelölt senkit az elismerésre.
Az esélyesek között évek óta ugyanazokat emlegetik: Haruki Murakami, Joyce Carol Oates, Nádas Péter, Philip Roth, Thomas Pynchon, Milan Kundera, Cormac McCarthy vagy Adonis. Szerb névvel több éve nem lehet találkozni. A Vecernje Novosti című belgrádi napilap csütörtöki cikkében a szerbiai tudományos és művészeti akadémia (SANU), valamint több irodalmi szervezet tagjait arról kérdezte, miért nincsen évek óta szerb jelölt.
Predrag Palavestra akadémikus, a SANU irodalmi és nyelvi bizottságának titkára elmondta: minden évben kapnak felkérést Stockholmból, hogy jelöljenek szerzőket a díjra, ők azonban ebben nem akarnak részt venni. Radomir Andric, a szerbiai írószövetség elnöke pedig kijelentette, hogy mostanában nem volt olyan jelölt, akit a szövetség támogatott volna, két évvel ezelőtt viszont Dobrica Cosic jelölése mellett álltak ki.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Nemzetközi PEN Club szerbiai központjának tagja, Gojko Bozovic szerint azzal, hogy a Nobel-díjra az egész világ figyel, a jelölések „inflálódnak”. „Hiszek a zsűri autonómiájában és abban, hogy ismerik a kortárs irodalmat. Ennél sokkal fontosabbnak tartom, hogy külföldön folyamatosan reklámozzuk a szerb írókat. A mi szerzőinket ugyanis nem igazán fordítják le más nyelvekre, így skandináv nyelvekre sem” – mondta Bozovic a Vecernje Novostinak. Az író szerint Szerbia nem népszerűsíti annyira az irodalmát, mint teszik azt más kelet-európai országok. Példaként Észtországot hozta fel, ahol évek óta a legnépszerűbb észt költőt, Jaan Kaplinskit jelölik. Szerb, pontosabban jugoszláv író egyetlen alkalommal kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. 1961-ben Ivo Andricot díjazták „nagy epikai ábrázolóerejéért, amellyel hazája világát és népe sorsát bemutatja” .
Az irodalmi Nobel-díj iránt a 60-as és a 70-es években volt a legnagyobb az érdeklődés Jugoszláviában. Akkor olyan szerzőket jelöltek, mint Milos Crnjanski, Mesa Selimovic, Vladan Desnica, Danilo Kis vagy Desanka Maksimovic. Évtizedeken keresztül esélyesnek tartották a díjra a Kazár szótár világhírű szerzőjét, Milorad Pavicot, ám őt általában más országok javasolták a díjra.
Az irodalmi Nobel-díjjal 8 millió svéd korona, azaz mintegy 265 millió forint, valamint diploma jár, ám eszmei értéke ennél is fontosabb. A díjazottat minden év októberében jelentik be, a díjat pedig december 10-én adják át Stockholmban.