@El Vaquero: Kb. 10 mp kiguglizni az email címemet.

Gyors tipográfiai kérdés Phídör felé, apró OFF keretében. Önéletrajzba és blogra keresek modern hatású, letisztult, vékony, talpatlan betűtípust (hasonlót az Adobe Clean-hez, PT Sanshoz, vagy Ubuntu fonthoz). Igen ám, de olyat, amelyik rendesen támogatja az összes magyar ékezetet (ő, ű-t), és a tt, (f)fi, ligatúrákat. Esetleg az sem baj, ha az (f)fj-t illetve (f)fl-t támogatja, de nem létszükséglet.

Na. Elolvastam mindkettőt, muszáj ezt bejelenteni az ENSZ főtitkárának is.

A Thistle érdekes volt, de nem találtam meg benne a vonatkozó részt. Legfeljebb csak gondolom ez alapján, hogy nem flapesedő ₀V+tic szavaknál a hangsúllyal gazdálkodás a ludas. Ugyanis ezekben a szavakban a V ilyenkor mindig hangsúlytalan, ezért gondolom a tic másodlagos hangsúlyt kap. Ezek szerint ilyenkor hehezendő is (bár a hangmintában nem hallok hehezetet, vagy csak szimplán süket vagyok). A veto flapesedhet, és nem csak azért, mert az LPD jelöli, hanem egyébként is hallottam már így anyanyelvitől. Elismerem, hogy a többi szótár az ellenkezőjét írja. Még azt is el tudom képzelni, hogy a vito-val keverem, azt hallhattam és Wells is azzal téveszti össze.

A morás írást még emésztem, mint éhező szomáliai kisgyerek az egészben lenyelt téglát. Kicsit magasröptű az én egyszerű lelkemnek. Közben ugyan bizonyos sombrerótlan Mehikoi kisegített mora ügyben, de azért megemésztem, ha bele döglök is :D

@El Vaquero: "A japánok meg az angol szavak elbarmolását olyan szintű művészetté fejlesztették, hogy ember nem ismer rá, hogy az eredetileg angol szó volt"

Hát, szerintem nem csak a japánok, rosszabb (vagy talán nem is rosszabb, hanem inkább átlagos) esetben a spanyolok is tudnak úgy ejteni angol szavakat, hogy fel sem ismernéd. :D

@szigetva: kösz, megnézem az anyagokat, le tudtam tölteni mind a kettőt.

Abban igazad van, hogy az angol anyanyelvűek is linkelnek ilyen tekintetben, az ő vonatkozásukban sem helyeslem. A francia ɔ-t inkább /ɒ/-val kéne helyettesíteniük. Vagy esetleg az /ɔː/-t rövidítve, pláne olyan helyen, ahol amúgy megrövidülne egy féllel. A japánok meg az angol szavak elbarmolását olyan szintű művészetté fejlesztették, hogy ember nem ismer rá, hogy az eredetileg angol szó volt vagy az akar lenni továbbra is: dzá-szti-nu / bi-i-be / be-li-i-be / a-na / frá-n-ku :D

@El Vaquero: Nem az számít, hogy mit TUD ejteni a beszélő. Nézd meg, a francia ɔ-t az angol ma ow-nak veszi át, pedig van az angolban is ɔ:, sőt a helyesírás is ezt sugallná (chauffeur, mauve). De nem ez a SZOKÁS.

A görögről itt írtam egyszer: www.freewebs.com/philomanian/Phonology/Unified%20representations%20f

A -tic-ről pedig itt van, amire gondolni tudok: seas3.elte.hu/szigetva/papers/Thistle.pdf (de ezt majd csak este keresd, mert most le kell kapcsolnom ezt a gépet egy pár órára).

@szigetva: jó, akkor vezessen vak világtalant :D Talán az idegen hangsúlyokkal vittem túlzásba, a többi vonatkozásban könnyedén ejthető magyar beszédben is. Még így is kíméltem az idegeket, szándékosan nem írtam a dzsásztn formát, amikor a "t" zárját nazálisan engedik fel.

Na, jó nem szemtelenkedek, mert akkor Phídör legközelebb nem segít. Pedig szükségem lenne rá 1-2 dologban. Egyik ezek a morák. A japán nyelv kapcsán merült fel, de nem értem, hogy ezek miért nem szótagok. Erre most biztos azt mondanád, hogy de kit érdekel a japán nyelv, nem foglalkozol vele. Igen ám, de sok forrás azt írja, hogy az ógörög is morázott, more. Az ógörög pedig már tipikusan az asztalod, így legközelebb, ha nincs más ötleted, írhatnál egy cikket ezekről a morákról.

A másik dolog: nem értem, hogy a V+tic végződésben miért nem flapesedik a t, még az amerikai angolban sem, pl. lunatic, politic(s), stb. Tipikusan a területedbe vágna a válasz. Előre is kösz.

@Grant kapitány: Ó, jaj. Linkelsz egy cikket bezzegként, arra mondok valamit. Erre elkezdesz a cikk forrásáról beszélni. Nem, az emberi beszéd kialakulásának szempontjából sem érdekes az egész, mert az említett páviánok nem elődei az embernek. A halak testalkata sem érdekes abból a szempontból, hogy „a bálnák testének előfutárai”. Úgyhogy az egész sztoriból csak egy olyan kis színest lehetett volna kihozni, mint ez, tudományos szenzációt nem.

Különben sajnos a világban mindig fogsz találni olyan tudományos híreket, akár a nyelvtudomány területéről is, amelyekről még nem számoltunk be, vagy nem is fogunk. Halomban állnak a megírható érdekes témák, de kis szerkesztőség vagyunk, kicsi a kapacitásunk. Esetleg juttasd el nagyvonalú adományodat a szerkesztőségbe, hogy még egy szerkesztőt tudjunk alkalmazni.

Persze maga a gondolat, hogy a hírnek a kritikáját elsősorban tőlünk szeretnéd olvasni, nagyon megtisztelő. Sajnáljuk, hogy ezúttal nem tudtunk kívánságodnak eleget tenni.

@El Vaquero: Te el vagy tévedve. Magyar szövegben angol, holland és más a magyar kultúrában ismertebb nyelvek egy-egy szavát, nevét nevetséges az „eredeti”-t majmolva ejteni. A fickót magyarul bizony dzsasztin bíbernek szokás hívni, a csajt meg Anna Franknak. Ezt hívjuk kultúrának.

Ezt az egész cikket nem értem. Mivel is sértette meg? Hogy a rajongója lett volna? Az inkább csak nevetséges, nem sértés, reménykedni ingyen van.

Ha már írok, akkor egy pár szót a magyaros kiejtésekről, nem szokták tudni. Nem *bíber hanem bíbör, nem-rotikusan bíbö(r), bíbá. A keresztneve pedig dzsásztin, dzsásztön, bár rövid "á" helyett végső soron elmegy az "a" is. A belieber ejtése bi líbör vagy bö líbör, nem-rotikusan bi/bö líbö(r), bi/bö líbá. Anne Frank pedig Áne Fránk, rövid á-kal, egyetlen n-nel ejtve. Nem *"anna frank", vagy hasonló.

@Fejes László (nyest.hu): Hol mondtam én olyat, hogy ezt a cikket és így kellett volna lehozni?

Magát a kutatási témát kellene bemutatni a legújabb eredmények tükrében, és kritikus elemzést írni róluk, még akkor is, ha nem értenek velük egyet. Amúgy pedig nem az emberi nyelv (mint rendszer), hanem az emberi BESZÉD előfutárának nevezi az ajakkal történő hangadást a hipotézisalkotó biológus: "lip-smacking is a plausible evolutionary step towards speech...,lip-smacking was a precursor to the emergence of human speech."

Ami ugye már jóval plauzibilisebb, mint az, amit neki tulajdonítasz. Egyébként jelzi a téma iránti érzékenységedet, hogy az angol absztrakra nem vagy kíváncsi, nyilván azért, mert abból egyből kiderül, hogy téves, amit írtál:

www.cell.com/current-biology/retrieve/pii/S0960982213002091

Szerintem sem valami extra szuper eszük van a zsidóknak, csak ők már többszáz éve felismerték azt, hogy az írás-olvasás optimális kora nem a 6, hanem a 3-4 éves kor.

(Igaz, hogy ők ezt csak a fiúkra alkalmazták).

Engem 4 éves koromban tanított meg az apám - az anyám és a két öcsém,a hármójuk egymásutáni halálától megrendült apám írni -olvasni. A különbség az egyed fejlődésében: ÓRIÁSI.

Szerintem, mert tapasztaltam, ettől járnak előbbre a zsidók is.

@Grant kapitány: Ha így lehoztuk volna ezt a cikket, joggal kritizálhatnának minket olvasóink, hogy milyen tudománytalan dolgokat hozunk le. Az emberi és az állati kommunikáció közötti evolúciós szakadék ugyanis nem ott van, hogy az ember az ajkait is használja (elég itt a jelnyelvre utalni), hanem a kommunikáció összetettségében (rekurzió), illetve abban, hogy az ember nem csupán az aktuális tényeket képes közölni (idő, feltételesség stb.).

Kevésbé tudományos, de nem kevésbé elgondolkoztató híreink tanulmányozásához is jó szórakozást kívánunk!

Oksa, tovább? Anna Frank sajnos halott.

S a 6 millió - (lehet, hogy kevesebb?) de lehet akár több is?..mondjuk csak 5 millió zsidó között legalább 30 Einstein pusztult el. 1943-44-ben. Előbbre jutottunk volna azóta VELÜK együtt? Igen.

Miért van az, hogy a köcsög celebről szóló hír megjelenik a nyesten, miközben nem olvashatunk arról, ami igazán fontosnak tűnik: pl. hogy lehet, hogy megtalálták az állati és emberi kommunikáció közti hiányzó láncszemet:

www.hir24.hu/tudomany/2013/04/09/megvan-a-hianyzo-lancszem/