Adrienn nevű olvasónk kérdése megint olyan, amire nem tudom a pontos választ, és ez nem is a nyelvészeti szaktudásomon múlik, hanem azon, hogy nincs elegendő statisztikai információm a mai nyelvhasználatról. Az olvasók talán majd kiegészítik a válaszomat.

Még gyerekként, a Barátok közt című sorozat indulásakor elkezdett zavarni, hogy annak főcímdalában elhangzik a következő sor: „Régóta rájöttél: boldog élet rád csak barátok közt vár”. Furcsának találom a „régóta” használatát egy olyan igével, mint a „rájöttél”. Számomra „rájönni” egy pontszerű esemény, míg a „régóta” inkább olyan eseményt vagy cselekvést jelölhetne, amely a múltban kezdődött, de a beszéd pillanatában még nem zárult le. Persze tudom, hogy a dalszövegíró élhetett művészi szabadságával, de azért érdekelne, hogy csak én érzek-e itt ellentmondást vagy tényleg van.

Teljesen igazad adok Adriennek, nekem is „beakadt” ez a dalszöveg, én sem mondanám, hogy régóta rájöttem valamire. A magyarázatával is egyetértek, a régóta az én nyelvérzékem szerint sem fordulhat elő olyan eseményre utaló ige (vagy igés szerkezet) mellett, amelyik a múltban történt vagy kezdődött, és a beszéd ideje (vagy más esetekben más vonatkoztatási időpont) előtt már lezárult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a régóta (vagy általában valami óta) kifejezés csak jelen idejű igealak mellett fordulhat elő az én nyelvváltozatomban. Tehát nem régóta beakadt nekem ez a dalszöveg, hanem régen beakadt, és azóta idegesít, de régóta különösnek érzem.

A kérdés csak az, hogy a mi nyelvváltozatunk, Adrienné és az enyém mellett létezik-e egy másik nyelvváltozat, amelyikben a régóta rájöttem legalábbis lehetséges – ezt nem tudom megítélni – , vagy pedig valóban csak a költői szabadságával élt a szövegíró (bár szerintem a ritmus apró változtatásával a régen is beleillene a dalnak ebbe a sorába).

Lacinak sem tetszett a szöveg, de Miklós csak nevetett rajta
(Forrás: baratok.hu)

Csak még annyit mondanék el, hogy ha létezne olyan nyelvváltozat, amiben a régóta azt is jelentheti, hogy ’régen’, nem csodálkoznék nagyon ezen a változáson. Egyrészt azért, mert azoknak az igéknek az esetében, amelyeknél nagyon prominens, lényeges a jelölt esemény utóhatása, a bekövetkezése utáni állapot, könnyen értelmezzük a múlt idejű alakot úgy, mintha az utána következő állapotról szóló jelen idejű alak lenne. Például a megszületett a megoldás sokszor teljesen egyenértékű azzal, hogy (már) van megoldás, ezért a (már) régóta van megoldás típusú mondattal könnyen összekeveredhet (a nyelvészetben ezt kontaminációnak nevezik), és így megkaphatjuk a (már) régóta megszületett a megoldás típusú mondatot.

A másik ok, amiért érthetőnek tartanék egy ilyen változást, az, hogy a régen amúgy is használható mindkét értelemben (például régen elköltöztek Budapestről és régen/régóta Bretagne-ban élnek), és a félreértés lehetősége szinte teljesen kizárt. A múltban történt vagy zajlott eseményre utaló régen mellett ugyanis mindig múlt idejű igealak áll, míg a régen kezdődött, de a vonatkoztatási időpontban is tartó eseményre utaló régen vagy régóta mellett (az én nyelvérzékem szerint) mindig jelen idejű. És olyan esetekben, amikor a félreértés gyakorlatilag kizárt, akkor nyitva áll az út az egybemosódás előtt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ugyanezek miatt az okok miatt hasonló jelenséget figyelhetünk meg más olyan nyelvekben is, amelyekben a ’régen’ és a ’régóta’ jelentésekre két különböző kifejezés van. Például a franciában a depuis (longtemps) ’(rég)óta’ kifejezés az esetek elsöprő többségében jelen idejű igealak mellett szerepel, de egyszer-kétszer előfordul múlt idejűvel is (az előfordulási arányokat pontosan itt sem ismerem), például Ils ont compris depuis longtemps, szó szerint: ’régóta megértették’.