Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta: a jelentés Magyarországra vonatkozó részének fókuszában a romákat érő folyamatos rasszizmus áll, és a gyakran előítéleteken alapuló gyűlölet-bűncselekmények.

A jogvédő szervezet szerint pontos iránymutatások, szaktudás és nyilvántartás hiányában a rendőrség nem képes megfelelően megelőzni a gyűlölet-bűncselekményeket, illetve fellépni ezek ellen. Mint hangsúlyozta, ez a probléma azért fontos, mert bárki áldozatává válhat ilyen bűncselekményeknek vélt vagy valós hovatartozása miatt.

Az AI ismét arra szólította fel a rendőrséget és az ügyészséget, hogy pótolják a szükséges iránymutatásokat és a kriminalisztikai protokollt - mondta Jeney Orsolya, megjegyezve, hogy Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár előző nap Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában - a magyar delegáció vezetőjeként - ígéretet tett arra, hogy ezeket kidolgozzák.

A szervezet igazgatója üdvözölte, hogy a romagyilkosságok ügyében megtörtént a vádemelés. Úgy látja, a precedens értékű tárgyalássorozat fontos lesz a társadalom számára, mert így sokkal nagyobb biztonságban érezhetik majd magukat a jövőben az emberek.

Jeney Orsolya kitért arra: a jelentés szerint a média területét érintő, tavaly elfogadott két törvény szükségtelenül és aránytalanul korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát.

A bírálatok között szerepel az is, hogy a rendőrség nem biztosította száz százalékosan a szexuális kisebbség gyülekezéshez való jogát, amikor a tavalyi melegfelvonulás kapcsán kezdetben megtagadta a védőkordonok felállítását.

Hevesi Flóra, a szervezet magyarországi elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt év legnagyobb tanulsága az, a modern technológiák és a közösségi média lehetőséget adnak arra, hogy közösen olyan dolgokon is változtassanak, amelyekre korábban nem sok esélyt láttak.

A sajtó számára kiosztott közlemény szerint az Amnesty International mellett sok más civil és nemzetközi szervezet úgy látja: az új alkotmány nincs összhangban Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel. Az AI úgy véli, hogy a magzati élet fogantatástól számított védelme sértheti a nők jogait és jogbizonytalanságot teremthet; a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányba foglalása sértheti a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát; a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának kihagyása csökkentheti az esélyegyenlőségi garanciákat.

A házasság intézményének megfogalmazása, mint egy férfi és nő közötti életközösségé pedig előkészítheti egy, az azonos neműek házasságát egyértelműen tiltó törvény meghozatalát, amely ellentétes lenne az európai és nemzetközi diszkrimináció-ellenes normákkal - írták a közleményben.