A BBC figyelmeztethette volna a magyar zsidóságot arra, hogy milyen sors vár rá Magyarország német megszállása esetén, ám politikai meggondolásokból ezt nem tette meg – ez derül ki a brit közszolgálati médiatársaság által saját archívumaiban elvégzett kutatásokból. A BBC honlapján kedden megjelent ismertetés szerint a társaság külföldre irányuló hírszolgáltatása a háború idején – a mostani helyzettől eltérően – nem volt független, az adásokat a „politikai hadviselés” irányítására létrehozott testület – Political Warfare Executive (PWE) – felügyelte a BBC Világszolgálatának londoni központjából.

A PWE a BBC adásain keresztül igyekezett megnyerni a magyarok rokonszenvét, és megpróbálta aláásni a Németországgal fennálló szövetségesi viszonyt, abban a reményben, hogy ez bátorítja a magyarországi ellenállást, és Magyarország esetleges német megszállása német katonai erőt köt majd le. Ennek érdekében a BBC naponta sugárzott Magyarországra híradásokat a háborús helyzetről, emellett általános híreket és kommentárokat is közölt a magyar politikáról. Ezekben az adásokban azonban nem hangzottak el olyan döntő fontosságú információk, amelyek figyelmeztethették volna a magyar zsidókat azokra a szörnyűségekre, amelyek német megszállás esetén rájuk várnak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az összeállítás szerzője, Mike Thomson, a BBC rádió Document című dokumentum-műsorsorozatának szerkesztője felfedi: annak idején létezett egy leirat, amely a BBC magyar adásának műsorpolitikáját szabályozta, és amelyben külön szerepelt az az utasítás, hogy „a zsidókat egyáltalán ne is említsük”.

Az 1942-ben kelt leirat szerzője Carlile Macartney, az MI6 – a brit külső hírszerzés – egykori tisztje, a brit külügyminisztérium magyar ügyekért felelős akkor főtanácsadója volt, aki maga is rendre megszólalt a BBC magyar adásaiban. Macartney annak idején úgy vélte, hogy a zsidók ügyének felkarolása elidegenítené a magyar lakosság többségét, amely – Macartney véleménye szerint – antiszemita volt. Mivel a brit propaganda irányítói el akarták érni, hogy Németország megszálló erőket küldjön Magyarországra, az érvek között szerepelt az is, hogy „az antiszemita magyarok” nem segítenének a szövetségeseknek, ha azok „túlzottan zsidópártinak tűnnek” – olvasható a BBC hírhonlapjának keddi ismertetésében.

A brit kormány, a PWE és a BBC magyar szekciója már 1942 decembere óta tudta, hogy mi történik az európai zsidókkal Magyarországon kívül, és azt is, hogy nagy valószínűséggel mi lenne a sorsa a magyar zsidóknak német invázió esetén. Azt nem lehetett elvárni, hogy a BBC magyar osztályának munkatársai megjósolják Magyarország 1944. márciusi német megszállását, de a PWE dokumentumaiból kitűnik, hogy a magyar szekció egyes adásainak célja éppen a német invázió kiprovokálása volt. A magyar osztály mindenesetre Macartney útmutatásai alapján folytatta adásait, és egészen az 1944-es német megszállásig nem közölt információkat a Lengyelországban és máshol zajló emberirtásokról, még azután sem, hogy Macartneyt végül – éppen a PWE főnökének követelésére – eltávolították a mikrofon mellől.

A Wesselényi utca 1944 októberében
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 101I-680-8285A-09; Faupel / CC-BY-SA)

Frank Chalk professzor, aki a kanadai Concordia egyetemen a népirtások történetével foglalkozó intézetet vezeti, a BBC-nek nyilatkozva úgy vélekedett, legalább néhány ezer magyar zsidót meg lehetett volna menteni, ha a BBC annak idején figyelmeztetéseket sugárzott volna.

David Cesarani, a University of London nevű, számos autonóm oktatási intézmény és kutatóintézet alkotta londoni egyetemi hálózat történészprofesszora szerint azonban ez a vélemény „a fantázia szüleménye”. Cesarani szerint egyrészt nem a BBC feladata volt a zsidók figyelmeztetése a nácik jelentette veszélyre, másrészt 750 ezer emberről volt szó, akiket „ellenséges lakosság, és a nácikkal szövetséges, vagy a németek által megszállt országok vettek körül ... nem volt hova elrejtőzni, nem volt hova menekülni”.