@Sultanus Constantinus: >> Hát, már a legtetején a fonémakészlet is homlokegyenest ellentmond a mai feltételezéseknek. Hol vannak pl. a hehezett, a labioveláris és a labioveláris hehezett zöngés zárhangok? <<

Mióta teret nyert a laringáliselmélet, azóta a hehezett, palatális és labiális mássalhangzókat a <Ch>, <Ci̯>,<Cu̯> hangcsoportokra vezetik vissza, amelyek a laringálisok kiveszése után keletkeztek. A régi és az új rekonstrukciók úgy viszonyulnak egymáshoz mint a pl. a Bólyai–Lobacsevszkij-féle és az euklidészi geometria: tehát speciális esetben továbbra is használhatók a hehezett stb. hangokból építkező rekonstrukciók, de csak az alapnyelv felbomlásban lévő korának állapotára utalva.

Vegyük pl. a belinkelt oldal utolsó sorát, amely a korai ie. <*gɑɦudɑɦótsi-> alakból vezeti le a görög <φθόσι->-t. Az 1.és a 2. alak közti átmenet az az időszak, amit közönségesen a laringálisok kiveszésének szoktunk nevezni, jóllehet itt konkrétan az <ɑ>-val jelölt svá esett ki. Ez az a kor, amikor a hettita kiválik, és a maradék is elkezd differenciálódni a majdani nyelvtörzsekké. Az eredményt itt <*gɦudɦótsi->-nak jelölik, ennek az elejét lehetne a régi jelöléssel <*gʰʷdʰ-> vagy <*gʷhð-> kezdettel jelölni (l. alábbi linkek). A 2.-ról a 3. és a 4. lépés mutatja azokat a változásokat, amellyel a görög alapnyelv kivált az indoeurópai egységből: [<*gɦ(u̯)> →] <*gʰ(ʷ)> → <*bʰ> → <pʰ>.

www.utexas.edu/cola/centers/lrc/ielex/X/P0742.html — starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?r...ort=number&ic_any=on

.

>> A fordítások meg miért (csak) németül vannak megadva? <<

Ha megnézed, a helyzet vegyes. Az a szokás a tudományos irodalomban, hogy a „másodközölt” jelentéseket mindig olyan alakban tüntetik fel, ahogy az az adott forrásban (szótárban, cikkben stb.) szerepelt. A forrásokat (a bevett rövidítésükkel) egyébként az oldal zárójelben feltünteti. Az indoeurópai etimológiai irodalom túlnyomó többsége még mindig németül van.

@Szalakóta: Nem tudtad? Krizsa bevallottan ódzkodik az "újmódi" találmányoktól (ezért regisztrált és ossza meg csak itt az agymenéseit, mert máshová nem tud - Ő írta több hozzászólásában, és nem én, mielőtt még szokása szerint letagadná. Lásd a vitát arról, hogy miért nem hoz inkább létre egy önálló honlapot vagy blogot).

A levezetésben pedig azért kételkednék. :)

Amikor a számítógépre megyünk, akkor már megvan a találmány, s ez önálló új tudományág esetén, nem egy, hanem többszáz felfedezés együttese. A számítógép csak szolga. Pontosan azt csinálja, amit beprogramoznak neki. Azt is levezeti, aminek van értelme, azt is, amit csak játéknak szántak - a kitalációk tudományosnak vélt, vagy valóban tudományos "rendszeret" egyformán kezeli. A számítógépnek fogalma nincs arról, hogy mit miért csinál.

@Krizsa: A gyöknyelvészetet is le tudná vezetni.

Ha beprogramozzuk a számítógépnek, hogyan lesz az elefántból bolha, akkor levezeti a bolha-nyelvcsaládot. Ha egyidejűleg azt is betápláljuk neki, hogy a bolhából lesz az elefánt, akkor megáll, és további utasításra vár. Enter. Most már levezeti az elefánt nyelvcsaládot is. A cikkből: "Ez a következetességet a szmámítógép garantálja."

Ha éppen a "kovács" szó eredetét nézzük, szerintem:

-A magyar szerintem szituációhelyesen "kövecs(es)" szó lehetett, amit szlávosan "kovács"-nak mondanak ("-es" nélkül).

Az "e" nyelvjárásonként más ma is (egyfajta "eá" pl.: "(e)ázzél" = "ezzel" felvidéken..)

Ez a szó végül szlávosan épült vissza a magyarba...

***

-Az alap szó a "kő" (mivel a szituáció az volt, hogy először nem állt rendelkezésra nagyobb mennyiségben kalapácshoz való vas anyag, ezért alkalmas nyélre erősített kő lehetett az első kovácsok kalapácsoló eszköze a kő korszak végén).

-A hozzá tapadó "vet" ige (vé(+**)--->veszt/ vedt (múlt idő:vett)) jelentése, hogy "elvet pl. egy nagy követ, valamire ráveti magát", az "üt" szót helyettesíti...

-A foglalkozás ilyen megközelítéssel: "kővető(s)" ---> "követ(ő)s-(es)----->kövecs (ts=cs)"..

A kovácsok sokszor ketten (követősen!!) dolgoznak egymást váltva ütemesen, mert úgy hatékonyabb a munka (az üresjárati időt is kihasználják) ..

Hát, már a legtetején a fonémakészlet is homlokegyenest ellentmond a mai feltételezéseknek. Hol vannak pl. a hehezett, a labioveláris és a labioveláris hehezett zöngés zárhangok?

A fordítások meg miért (csak) németül vannak megadva?