Új számítógépes módszert dolgoztak ki az alapnyelvek – a modern nyelvek elődjei – rekonstruálására a kanadai Brit Columbiai Egyetem és a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói. Az eredményeket, amelyek 85 százalékos egyezést mutatnak a nyelvészek által aprólékosan, „kézzel” kidolgozott rekonstrukciókkal, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat jövő heti számában hozzák nyilvánosságra a szakemberek. „Reményeinek szerint az általunk kidolgozott módszer forradalmasítani fogja a történeti nyelvtudományt, éppúgy, ahogy a statisztikai elemzés és a számítógép forradalmasította az evolúciós biológiát” – fogalmazott a kanadai egyetem munkatársaként dolgozó Alexandre Bouchard-Coté, a tanulmány vezető szerzője. Mint hozzátette, az új módszer nem fogja helyettesíteni a nyelvészek kifinomult munkáját, mégis értékes segítség lehet a szakemberek számára azáltal, hogy lehetőséget ad nekik a rekonstrukciók alapjául használt modern nyelvek számának kibővítésére – adta hírül a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportál.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az eljárás során a nyelvészek csoportokba szedik az adott alapnyelv szempontjából rokon modern nyelvek hasonló jelentésű szavait, majd elemzik azok közös jellemzőit és a hangváltozási szabályok, illetve egyéb kritériumok alapján kikövetkeztetik a közös őst. A kanadai és a kaliforniai egyetem kutatói által kidolgozott új rendszer az alapvető fonetikai jelek szintjén elemzi a hangváltozásokat, és a korábbi számítógépes módszereknél jóval nagyobb léptékben dolgozik. A kutatóknak egy sor alapnyelvet sikerült rekonstruálniuk a Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni régióban és a kontinentális Ázsia néhány részén beszélt 637 ausztroázsiai nyelvből származó több mint 142 ezer szóforma alkotta adatbázis felhasználásával.

Az MTI szakszóhasználatát kénytelenek voltunk javítani. Sem az MTI, sem a ScienceDaily cikkéből nem világos, hogy a program maga keresi meg a szabályos hangváltozásokat, vagy a megadott hangváltozások alapján szigorú következetességgel, az embernél pontosabban képes dolgozni. Az előbbi esetben is kérdéses, hogy milyen elvek alapján keresi a változásokat, és melyeket tart valószínűnek. A cikkből nem derül ki, mi van azokkal a szavakkal, amelyek jelentésükben már erősen eltávolodtak egymástól – míg a hangváltozásokat viszonylag könnyű modellezni, a jelentésváltozások számítógépes modellezése szinte lehetetlen. Éppen ezért igen valószínűtlen, hogy olyan eljárásról van szó, mely a mai nyelvek szótárai alapján rekonstruálja az alapnyelveket – sokkal valószínűbb, hogy olyan segédeszközről, mely a nyelvészeket segíti nagy számú adat gyors feldolgozásában.

A cikkből az is egyértelműen kiderül, hogy a program rokon nyelvek szókincsével dolgozik – márpedig ahhoz, hogy megállapítsuk a nyelvek egy körének rokonságát, eleve mélyre ható elemzést kell végeznünk.