-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A sok-sok megjegyzendő kódszám és jelszó között könnyű eltévedni, és illetéktelenek is megszerezhetik őket tőlünk. Ám agyhullámaink csak hozzánk tartoznak.
A kísérleti alanyok kilétét 94%-os pontossággal állapították meg egy elektroenkefalográf (EEG) segítségével amerikai tudósok, írja a Science Daily tudományos ismeretterjesztő oldal. Lehetséges, hogy idővel az agyhullámaink segítségével igazolhatjuk magunkat?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Binghamtoni Egyetem kutatóinak a közelmúltban Brainprint (Agylenyomat) címmel publikált tanulmánya arról számolt be, hogy 45 önként jelentkező felnőttel végeztek kísérleteket. A kísérleti alanyokra az agyi működés megfigyelésére EEG-készüléket helyeztek. A résztvevőknek ezután egy betűszavakból álló listát kellet elolvasniuk. A listában olyan szavak szerepeltek, mint az FBI vagy a DVD. A résztvevők fejére illesztett elektródák segítségével azt rögzítették, hogy pontosan milyen agyterületek aktiválódnak és hogyan, miközben egy adott betűszót olvas a kísérleti alany.
Ezeknek a mintázatoknak az alapján később 94%-os biztonsággal tudták azonosítani a kísérleti alanyokat, ha egy-egy, a listában szereplő betűszót mutattak nekik. A kísérletet hat hónap szünet után megismételték, és az derült ki, hogy a mintázatok nem változtak: ugyanolyan sikerrel tudták azonosítani az alanyokat. Az is figyelemre méltó, hogy a vizsgálathoz mindössze három elektródára volt szükség. Ennél kevesebb azonban nem adhat elegendő pontosságot.
Mire lehet használni az új módszert? Zhanpeng Jin, a kutatócsoport egyik tagja szerint az agyhullámok alapján való azonosítás nem fogja felváltani a banki terminálokon vagy telefonokon szükséges belépési kódokat. Sőt, azokon a helyeken sem fogják használni a módszert, ahol nem túl magasak a biztonsági követelmények. Ám olyan objektumokban, ahol hatalmas a biztonsági kockázat és ahová viszonylag kevés ember léphet be – például a Pentagonba vagy a légierő bázisaira –, eredményesen alkalmazható majd a módszer.
Nem kellenek feltétlenül brutális módszerek az ujjlenyomat eltulajdonításához. Megteszi egy gumicukor is.
Sarah Laszlo, a kutatócsoport egy másik tagja pedig kiemelte, hogy az agyhullámoknak az a nagy előnyük is megvan a széles körben azonosításra használt ujjlenyomatokkal és íriszrajzolattal szemben, hogy ezeket nem lehet ellopni. Egy ujjat le lehet vágni, és így el lehet tulajdonítani az ujjlenyomatot. Egy szemet is ki lehet operálni. De az agyhullámokat nem lehet ellopni. Ha valahogy mégis sikerülne, akkor Laszlo szerint a tulajdonos lenullázhatja vagy felülírhatja őket. Ám ennek mikéntjére sajnos a cikk nem tért ki.
Források