A Pedagógusok Szakszervezetének honlapján közzétett összegzésben kiemelik: új közoktatási törvényt lehetetlen, célszerűtlen addig jól elkészíteni, ameddig nem jelenik meg az új alkotmány. A közoktatásról szóló törvénynek a művelődéshez, tanuláshoz való alkotmányos rendelkezésekre kell épülnie. Az alkotmányban lehet meghatározni a tankötelezettség elveit, az etnikai, nemzeti kisebbségek tanuláshoz való jogát. Ugyancsak az alkotmányra építve lehet meghatározni az állam felelősségét az ifjúságért, és a szülő jogait és kötelezettségeit gyermeke neveléséért.

Az érdekvédők a 21 oldalas dokumentumban azt írják: a közoktatás megszervezésének egyik igen lényeges kérdése az állam és az egyház egymáshoz való viszonyának alkotmányos rendje.

Kitérnek arra is, hogy a szülőknek jogukban áll világnézetük szerinti iskolát választani, de nincs utalás arra, hogy az önkormányzati és az állami feladatellátásban az intézmény működése, a nevelés és oktatás nem lehet vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett.

A PSZ a koncepció támogatható elemének tartja az osztálylétszámokra vonatkozó elképzelést, azaz a 25 fős maximális osztálylétszámot az általános iskolában. Örömmel olvasták, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma 21, illetve 19 óra, valamint kötelezően egy pedagógiai asszisztens kell 100-150 tanuló után az általános iskolában.

Örülnek annak is, hogy a pedagógusok használatra megkapnák a munkájukhoz szükséges tankönyveket, informatikai eszközöket.
A tankötelezettségre vonatkozó rendelkezéseknél a „merev, hatéves kor szerintük ellentétes a magyar hagyománnyal és gyakorlattal. A 18 éves életkor leszállítása 17 évre pedig nem rímel az európai uniós gyakorlatra, amely minél későbbi időpontra tolja ki az iskolából történő kilépést. E döntéshez szerencsés lenne majd bemutatni a várható hatásokat, például hány olyan tanuló lehet majd, akit emiatt potenciálisan kivesznek az iskolából, illetve akiket ki lehet majd zárni az iskolából.”

A PSZ szerint nem értelmezhető az ingyenes oktatás keretének a lényeges szűkítése. Jelenleg a 22. életévében kezdhet valaki utoljára olyan évfolyamot, amelyben ingyenesen vehet részt. Az első tíz évfolyamon való felkészülés azonban minden esetben ingyenes – magyarázták, megjegyezve: önmagának mond ellent az a szabályozás, miszerint ingyenes a második szakképzettség megszerzése, hiszen erre nincs remény a tankötelezettség végéig, és az érettségi vizsga letétele után is folyik szakképzés. Nem tartják elfogadhatónak a szakképzés átalakítására vonatkozó elképzelést, azaz hároméves szakmunkásképzés visszahozatalát úgy, hogy a 9-10. évfolyam megszűnik.

A középfokú iskolai felvételi követelményekről leírtak arra utalnak, hogy általánossá válik a felvételiztetés rendszere, ami alapot ad abbéli félelmüknek, hogy ismét megszervezhetetlen lesz az általános iskola 8. évfolyama - írták, hozzátéve: nem értik, miért kell „felrúgni” a középfokú felvételi eljárás rendjét.

Az érettségi vizsgánál leírtakból arra következtetnek, hogy Magyarországon lesz a világon a legnehezebb érettségi vizsga.
Szerintük nem lehet értelmezni a 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet: milyen tevékenység felel meg ennek, és ki fogja szervezni?

Az újból bevezetendő gyógypedagógiai osztály álláspontjuk szerint nagyon megnehezítené az odakerülők kiemelkedését.
Az ingyenes általános iskolai tankönyveknél felvetődik az a kérdés, hogy milyen a költségvonzata, illetőleg mely tankönyvek az ingyenesek. Ez a megoldás arra utal, és „ki is kell mondani, hogy megszűnik a tankönyvpiac”.

Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy a Nemzeti Tehetség Program kötelező feladatokat jelöljön ki a közoktatási intézmények részére.
A pedagógus foglalkoztatása áttekinthetetlenné válik, mivel nem lehet tudni, hogy mely rendelkezések kerülnek az új közoktatásról szóló törvénybe és melyek az életpályamodellbe.

Az intézményvezető kinevezésénél a nevelőtestület egyetértési jogot kapna, ami csak alternatív javaslat ugyan, de ezt a szakszervezet nagy százalékban támogatja.

Kitérnek arra is, hogy a jelenlegi közoktatásról szóló törvény összetett, sok kérdést szabályoz, de a törvény tartalmi áttekintése és kritikája soha nem történt meg tényekre, vizsgálatokra alapozva.

A PSZ elfogadja, hogy a törvényi koncepció keret, és irányvonalakat mutat be, így hiába is keresnék a részletszabályokat. Azzal, hogy irányokat mutat, elvi rendezettséget alkot, kvázi csomópontokat ad, abból azonban a szerkezetet nem láthatjuk, holott koncepcionálisan jó lenne látni, mely témaköröket milyen szinten szabályozna a törvényi koncepció megalkotója.