A földrajzi nevek az emberi nyelveknek különös részterületei, sajátos szabályszerűségeket, és még inkább kivételeket tartalmaznak. Ráadásul van még egy érdekességük, amiről a válaszom után szólok. Mert először is István nevű olvasónk kérdésére szeretnék válaszolni:

Miskolci vagyok, itt az egyik utcát Papszernek nevezik. Egy vitában az egyik álláspont szerint a Papszer utca túlhatározás, hiszen a „szer” itt utcát jelent. A másik álláspont szerint a helyes meghatározás: Papszer utca.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A „túlhatározás” minősítést nem nagyon tudom értelmezni, mert attól, hogy a szer a régi nyelvben valóban jelentett ’utcát’ is, még lehet, hogy a Papszer szóban éppen nem azt jelentette, vagy ha igen, az már annyira elhomályosult, hogy az emberek szükségesnek látták hozzátenni, hogy egy utcáról van szó.

Miért írtam, hogy a szer ’utcát’ is jelentett? Mert sok minden mást is, például házsort, környéket, dűlőt, egy falu részét is, sőt az Őrségben egy teljes települést is. Ezért nem furcsa nekem a Papszer utca elnevezés. Különösebbnek tartom például a budapesti Diós árok utcanevet. Mivel a környékén születtem, pontosan tudom, hogy mi a Diós-árok (vagy Diósárok, hagyjuk most a helyesírást), egy földrajzi képződmény, nem pedig a nevét viselő utca. Ezért mi, környékbeliek mindig is Diósárok utcának neveztük. Nem ismerem az elnevezés történetét, még az is lehet, hogy régebben valóban így hívták. Ahogy egyébként a szintén a környékünkön levő Virág árok régebbi térképeken még Virágárok utcaként szerepel.

A Papszer utca
(Forrás: miskolcblog.blogspot.hu)

A nyelvek egyik csodálatos vonása, hogy közösségi alkotások, méghozzá igen nagy közösségek alakítják őket anélkül, hogy ehhez bármilyen hatalmi szervezeteket és döntéshozási eljárásokat vennének igénybe. Azt is mondhatnánk, hogy a nyelv a társadalmi élet kevés igazán szabad területeinek egyike. Becsüljük meg ezt a szabadságot! Ugyanakkor a nyelv annyira bonyolult, hogy még ez a leegyszerűsítő megfogalmazás sem teljesen igaz rá. Vannak olyan szegletei a nyelvnek, amelyekbe a hatalom bele szokott nyúlni, amelyeket szabályozni szokott, és a beszélők ezt többé-kevésbé el is tűrik. Ilyen a földrajzi nevek köre. Hiába hívja minden helyi lakos Vértesszöllősnek a jól ismert Tata melletti községet, a hivatalos elnevezése újabban Vértesszőlős. És ugyanilyen érthetetlen, de hivatalosan szentesített elnevezés a Diós árok, a Virág árok meg a többi is.