A 21 éves magyar divatmodell, Palvin Barbara az egyik legismertebb és talán az egyik legtehetségesebb nő a kifutók világában. A napokban jelent meg How to Speak Hungarian with Barbara Palvin (Hogyan beszéljünk magyarul – Palvin Barbarával) című videója, amely magyar nyelvlecke kíván lenni a magyarul tanulni vágyók millióinak a számára. A kisfilmből azonban sok mindent lehet tanulni, de a magyar nyelvet nem igazán. Az alábbiakban inkább a társadalmi nem, a gender szemszögéből vizsgáljuk meg a filmecskét.

A genderről röviden

A gender angol eredetű szó; a ’társadalmi nem’ jelentése mellett használják a biológiai és a nyelvtani nemre is. Ez nem véletlen, hiszen a nemek közötti különbségek sokféle megközelítésből járhatók körül, ám leginkább biológiai és szocializációs különbségekről beszélhetünk. A biológiai nemre ráépül (vagy inkább rátelepül) egy viselkedésmód, ami a különböző embereket a társadalomban nővé vagy férfivá teszi. Ennek értelmében a gender a társadalmi elvárásoknak megfelelő vagy társadalom által elvárt szereprepertoár, amit a szocializációnk során sajátítunk el. Tehát az, hogy mi van az ember lába között: biológiailag determinált; ám az, hogy ehhez milyen viselkedésformák illenek, már társadalmi elvárás, amihez a felnövő gyerek alkalmazkodik.

Ilyen például, hogy a lányokat rózsaszín ruhába öltöztetik, míg a fiúkat kékbe. A lányok babáznak és teáznak, a fiúk pedig autóval játszanak és lövöldöznek. A lányok sírnak, sírhatnak, de a fiúknak ezt nem szabad, mert hát „milyen katona lesz úgy belőlük”? Így egy kisfiú szép lassan megtanulja, hogy leplezze a fájdalommal kapcsolatos érzéseit (ne sírjon). A kislány pedig az ellenkezőjét, hogy nyugodtan sírjon, hisztizzen, mert akkor sajnálják, szeretgetik. Ezek társadalmi elvárások, sztereotípiák, ezeknek megfelelően nevelik a szülők gyerekeiket, ami teljesen természetes.

A nők takarítanak, a férfiak dolgoznak
(Forrás: Wikimedia Commons / Grondilu / CC BY-SA 3.0)

A gendernyelvészeti vonatkozása mindennek az – Robin Lakoff nyomán –, hogy a nők társadalmon belüli helyét meghatározhatja a nyelvhasználat is. A nők egy úgynevezett „női beszédet”, míg a férfiak egy „férfi nyelvet” sajátítanak el a születésüktől kezdődően. És ez utóbbi hiánya a nőknél hátránnyal járhat. (Természetesen vannak biológiai különbségek is a két nem között a kommunikációban, mint például a hangfrekvencia.)

How to Speak Hungarian with Palvin Barbara?

Miután túllendültünk azon, hogy a Palvin Barbara nyelvleckéjéből sokat nem tanulhatunk meg a magyar nyelvről, viszont helyesírási hibákkal annál inkább találkozhatunk benne, próbáljunk koncentrálni a tartalomra! Az első és legfontosabb kérdés, hogy – a reklámon kívül – mi a videó célja. A nyelvtanítás és -tanulás nyilvánvalóan nem...

Vegyük észre, hogy a nyelv tanulása csupán egy ürügy a videóban, hiszen ahhoz gyakorlatilag semmi köze. Valójában a nyelvtanulási helyzet arra van felhasználva, hogy a vélhetően túlnyomórészt férfiakból álló lelkes nyelvtanuló közönség valamilyen hasznos tevékenység címen nézegethesse Palvin Barbarát, aki a „nő” szerepében tündököl. Hiszen ő az a „gyönyörű lány, aki szárítja a haját”.

Palvin Barbara nőiesen meglobogtatja hajkoronáját. Tessék jól megnézni, hogy hogyan kell ezt csinálni!
(Forrás: Wikimedia Commons / Georges Biard / CC BY-SA 3.0)

A nemi sztereotípiák, ezzel együtt a társadalmi nemnek megfelelő elvárások egész sora jelenik meg a reklámban. A nő gyengéd, érzékeny, kecses és gyönyörű. A nő teste pedig gyakran hiányos öltözetben tárul elénk, illetve szexuálisan egészen kihívóan. Barbi kacsint, érzékien nedvesíti meg ajkait, szexuálisan kihívó pózokat vesz fel, ilyenkor egy-egy testrésze (például a lába) kerül fókuszba. Ebben az esetben szoktunk a női test tárgyiasításáról beszélni...

Palvin Barbara érzékien beletúr a hajába
(Forrás: Wikimedia Commons / Georges Biard / CC BY-SA 3.0)

Láthatjuk, hogy amit a média és az ehhez hasonló videók közvetítenek felénk, az nagyban meghatározza azt, hogy hogyan gondolkodunk a férfi és a női szerepekről. Nem kell direkt, explicit módon kimondani, hogy ez vagy az az ideális alkat, életvitel, stílus, viselkedés stb. Elég, ha csak megjelenítik. Ilyen értelmezésben pedig igencsak szexista ez a videó. A szexista reklámok ugyanis nem csupán azok, amelyek meztelenséget vagy szexet tartalmaznak, hanem amelyek olyan tartalmakat közvetítenek, amik megerősítik a már eleve meglévő sztereotípiákat és elvárásokat. A fiúk nem sírnak. A nő gyengéd, érzéki és gyönyörű.

Palvin Barbara pajkosan, ámde női gyengédséget sugározva hátrafordul
(Forrás: Wikimedia Commons / Georges Biard / CC BY-SA 3.0)

Másik lehetséges értelmezés, hogy a videó célja az volt, hogy egyfajta magyar mentalitást mutasson be, hogy azt mutassa meg, milyen magyarnak lenni. Ha ez így is volt, akkor sem sikerült. Palvin Barbara pályatársának, Camille Rowe-nak ugyanebbe a sorozatban illeszkedő videója – annak ellenére, hogy a francia nyelv elsajátításának megkezdésére szintén alkalmatlan – hordoz valami többletet a magyar verzióhoz képest. Ennek kapcsán ugyanis tényleg érzékelhető valami a francia mentalitásból. Az az érzésünk támadhat, hogy „na igen, ilyen egy francia nő”. Talán megvalósulhatott volna egy ilyen cél, ha Palvin Barbara beszúrt volna a tulipán és a kutya helyett egy-két csujogatást, vagy esetleg elkanyarított volna cifra káromkodást „az alvás nélkülözhetetlen minden egészséges magyar lánynak” mondat előtt.

Felhasznált irodalom

Huszár Ágnes (2009): Bevezetés a gendernyelvészetbe. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Ranschburg Jenő (é.n.): A nő és a férfi