Az oktatási államtitkárság a laphoz eljuttatott közleménye szerint a pálya- vagy középiskola-választáshoz a diákoknak kellő információval kell rendelkezniük a továbbtanulási lehetőségekről és a munka világáról. Az orientációs program éppen ezért már ötödik vagy hatodik osztályban elkezdődne, melynek keretében gyárat és irodákat látogatnának a gyerekek, valamint élménybeszámolókat készítenének.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vezetője nem ért egyet a javaslattal, mint mondta „az érintettek még az érettségi környékén sem igazán tudják megmondani, hogy a későbbiekben milyen életpályán tudják magukat elképzelni”. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezet elnöke annyit fűzött az elképzeléshez, hogy „nem járt még gyerekek között, aki ilyen minősíthetetlen és abszurd javaslatot kitalál”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A szakképzés rendszerét az oktatási tárca a még kidolgozás alatt álló szakképzési törvényben fogja szabályozni, ám a lapnak elmondták, hogy növelni igyekeznek a szakmai képzés arányát, javítani és újragondolni a vizsgakövetelményeket. Mindemellett rendelkeznének arról is, hogy a szakmát tanuló diákok közül a második évben minél többen végezzenek gyakorlatot aktív munkahelyen, valós munkakörülmények között. Úgy gondolják, ennek következtében javulhat a pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési esélye, illetve megnőhet a foglalkoztatottak aránya.

Galló Istvánné a tervezet kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ezekben a képzésekben magas a hátrányos helyzetű tanulók száma, így mindenképpen fontos szerep jut a nevelésnek. Hozzátette: továbbá meg kell vizsgálni, van-e annyi gyár, üzem, amely képes befogadni több ezer diákot. „Egyébként nem véletlen, hogy hazánkban az oktatási intézményekben zajlik a gyakorlat, hiszen a kiskorúak még nem vállalhatnak munkát” – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető, aki ellentmondásosnak véli, hogy a kormány emelné a szakképzésben tanulók számát, miközben csökkentetné a pedagógusokét.