Korábban már figyelmeztettük olvasóinkat, hogy a grafikonokat sokan átverésre használják. Ennek újabb példáját látjuk a BKK honlapján, ahol a szédületes jegyárcsökkentéssel szédítenek minket.

Mekkora is a változás?
(Forrás: BKK)

Nehezen értelmezhető a grafikonokon megjelenő Árcsökkentés Budapesten is felirat – mely más településeken csökkentette szolgáltatásainak árát a BKK?

A diákhavibérlet árának változását bemutató ábrán kétféle manipulációt is megfigyelhetünk. Az egyik, hogy a vízszintes tengelyen az egységesnek mutatott időtávolságok nem egységesek: az oszlopok által mutatott árak között hol négy, hol három, hol egy év különbség van. A négy év elteltével bekövetkező változás közel sem olyan radikális, mint az oszlopok emelkedése mutatja – igaz, az egy év alatt bekövetkezett csökkenés viszont jelentősebb, ha a korábbi emelkedési görbével vetjük össze. Ez tehát, ha megtévesztő is, kifejezetten manipulatívnak nem mondható.

Manipulatív viszont, hogy a függőleges tengely az 1000 forintról indul. Különösen döbbenetesen torz az első két oszlop sugallta növekedés: úgy tűnik, mintha ebben az időszakban a bérlet ára ötszörösére növekedett volna, miközben valójában meg sem duplázódott. A második és a harmadik oszlop közötti különbség azt sugallja, hogy a bérlet ára közel a 2006-os ár kb. háromnegyedével emelkedett, miközben valójában a felével sem. Ugyanakkor nagyobbnak tűnik a csökkenés is: miközben a bérlet ára 10%-kal csökkent, az oszlopok közötti csökkenés 15%-os csökkenést mutat. Igaz tehát, hogy a 2010-et megelőző időszakban a bérletek ára emelkedett, most pedig csökkent, ám egyik esetben sem olyan mértékben, ahogyan az  ábra sugallja. Ugyanez mondható el a havi nyugdíjasbérlet és a teljes árú éves bérlet árának változását jelző grafikonról is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az átverés netovábbja azonban a kétgyermekes család éves bérletköltségének csökkenését mutató ábra. Itt a grafikon 300 000 forintról indul: miközben a jelenlegi költségeket mutató oszlop kb. negyede az előző évi költségeket mutató oszlopnak (azaz azt sugallja, hogy a költségek a negyedére csökkentek), addig valójában a csökkenés alig 10%-os.

Negyedére estek vissza az utazási költségek?
(Forrás: BKK)

Átverés az is, hogy megéri a cafeteria keretére bérletet kérni. A cafeteria azt a célt szolgálja, hogy a dolgozó kevesebb adóval és járulékkal terhelt módon jusson pénzhez. A BKK azt számolja ki, hogy mennyit nyer a dolgozó, ha a bérletét cafeteriára vásárolja: a nyereség havi 255 forint – hogy stílszerűek legyünk, kevesebb, mint egy buszjegy ára (még a 9500 forintos bérlet árának is alig a 2,5%-a – elenyésző összeg. A dolgozó minden bizonnyal jobban jár, ha a bérletet saját zsebéből veszi meg, és a cafeteriakeretet más juttatásokra (étkezési vagy üdülési csekk, egészségpénztári befizetés, lakáscélú támogatás stb.) használja fel.

Arról nem is beszélve, hogy a 10%-os árcsökkenés is csak akkor igaz, ha valaki nem a cafeteria keretére vásárol bérletet. A BKK ugyan tesz egy halvány kísérletet arra, hogy elmagyarázza, miért éri meg még mindig cafeteriára kérni a bérletet, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy azok számára, akiknek a munkáltató veszi a bérletet, a 10%-os csökkenés nem érvényesül. Ha tehát egy négytagú családban csak egyvalaki kap bérletet a cafeteria terhére, a család számára a csökkenés már akkor sem lesz 10%-os.

A bérletek árának csökkenése önmagában örvendetes – a BKK azonban jóval nagyobb durranásnak igyekszik feltüntetni, mint amilyen valójában. Azokat azonban, akik valóban haszonélvezői a változásnak, aligha tudják becsapni.