Amikor politikai kommunikációról van szó, nem csodálkozunk azon, hogy a politikusok, közszereplők által használt nyelv befolyásolja a róluk kialakított véleményünket. Egy kampányidőszak nagyszerű alkalom arra, hogy a nyelvészek a kampány alatt létrejött szövegkorpuszon különböző vizsgálatokat végezzenek. Így kiderülhet, hogy melyik politikus mely szavakat használja a leggyakrabban, mely alakokat preferálja a szinonimák közül, mely kifejezéseket igyekszik kerülni, és mivel helyettesíti őket. A szóválasztás, és összességében pedig a nyelvhasználat pedig árulkodó az általa képviselt értékekre nézve, kihámozható belőle a nyílt üzeneteken túli burkolt vagy sugalmazott tartalom is. A szóválasztásnak és a nyelvi megformálásnak azonban nem csak a közbeszédben, a politikában van jelentősége – erre hoz egy példát a Scientific American bloggere.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Bármilyen közéleti témáról is legyen szó, a nyelvhasználat, az előadásmód formálja a köztudatot. Ezt a tételt mutatja be a genetikailag módosított élelmiszerek példáján Guy Cook alkalmazott nyelvész könyvében. Cook szerint a nyelv olyan, mint az ablaküveg: a hétköznapi életben az információink egy részéhez úgy jutunk hozzá, hogy kinézünk az ablakon, és azon keresztül látjuk a valóságot. Általában ilyen esetekben az ablaküvegre viszonylag kevés figyelmet fordítunk; inkább a rajta keresztül meglátott dolgokra koncentrálunk. Ugyanígy működik – mondja Cook – a nyelv is: rajta keresztül ismerjük meg a valóság dolgait, míg magára a nyelvi megformálásra kevés figyelmet fordítunk. Csakhogy ahogyan az ablaktábla is lehet maszatos vagy hibás, ami befolyásolja a kilátást, ugyanúgy a nyelvhasználatban is lehetnek hasonló hatások, amelyek befolyásolják, hogy hogyan látjuk meg rajta keresztül a világot.

Kukorica, na de milyen?
(Forrás: Wikimedia Commons / Keith Weller, U.S. Department of Agriculture)

Cook könyvében a genetikailag módosított ételekről szóló vitát elemzi ebből a szempontból; azt állítja, hogy az elfogult nyelvhasználat befolyásolja a közvélemény alakulását. Valami, ami genetikailag módosított (modified), ehetőbbnek hangzik, mint az, ami genetikailag tervezett (engineered). Vagy a Frankenstein-étel (Frankenstein food) elképzelése van annyira szörnyűséges, hogy semmiféle jót ne tudjunk róla elképzelni? Az ilyen elfogult, értékelést tartalmazó kifejezések használata – legyen az akár szándékos, akár szándék nélküli – hatással van a genetikailag módosított élelmiszerek megértésére és megítélésére. Ennek pedig szélesebb körű politikai és gazdasági következményei is vannak.

Természetesen a genetikailag módosított ételekkel kapcsolatban nem minden információt tálalnak elfogultan, azonban amint a róla szóló beszéd elfogulttá válik, a téma kapcsán elindul a szavak háborúja is. Ezek a viták – írja Cook – olyan szavakat tartalmaznak, amelyek a háborúval, a harccal, a csatával kapcsolatosak. Érdekes módon – jegyzi meg Cook – ebben az esetben a genetikailag módosított élelmiszerekről szóló viták nem különülnek el a háborúkról szóló témáktól. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy ezek a szembenállások sokkal tágabb témákat érintenek és ideológiai természetűek. Utóbbi állítását egy külön vizsgálatban igazolja, amelyben a genetikailag módosított élelmiszerek és az iraki háború témájának megjelenését vizsgálja a brit sajtóban.

Forrás

Linguistically Modified Foods? How Language May Shape Perception Of GMs