Helyesírási problémaA katedrális neve a különböző forrásokban hol kötőjellel, hol kötőjel nélkül szerepel. A notre dame – most mindenféle szakrális jelentést mellőzve – a franciában birtokos szerkezet, amit magyarra így fordíthatnánk: ’a mi asszonyunk’. A szerkezet ebben az esetben természetesen két külön szóban írandó. Mivel azonban a templom elnevezése Máriára utal, csupa nagybetűs és kötőjeles is lehet az írásmód. (Ahogyan magyarul is elképzelhető, hogy a Miasszonyunk egybe legyen írva.) A cikkben azért döntöttünk a kötőjel nélküli írásmód mellett, mert a katedrális honlapjának főoldlán így találtuk a nevet (a kisebb cikkekben viszont előfordult a kötőjeles írásmód is). Az idézett Victor Hugo-regény címe kötőjellel írja a székesegyház nevét.

Legutóbbi párizsi kirándulásunkban sokat nem tudtunk meg a városról, pedig a Satöbbi zenekar dala valóban tele volt zsúfolva mindenféle földrajzi és tulajdonnevekkel. Kimaradt például belőle Párizs egyik, ha nem a legnagyobb nevezetessége, az Île de la Citén álló Notre Dame székesegyház, a gótikus építészet egyik legismertebb remeke. A teljes nevén Cathédrale Notre-Dame de Paris (’Párizs Miasszonyunk katedrálisa’) éppen ma ünnepli fennállásának 850. évfordulóját.

Az évente 14 millió hívet és turistát vonzó, az UNESCO világörökségét részét képező Notre Dame-ot Maurice de Sully (?–1196), Párizs püspöke kezdete építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.

Az Île de la Cité és a Notre Dame
(Forrás: Wikimedia Commons / Attila Terbócs / GNU-FDL 1.2)

„Ennek évfordulóját ünnepli december 12-én a katedrális: a jubileumi körmenet délután 6 órakor kezdődik a székesegyház előtti téren. Teljes nagyságában és minden részletében megcsodálható lesz a Notre Dame homlokzatának három kapuja” – hangsúlyozta Patrick Jacquin, a katedrális rektora a France 3 közszolgálati televízióban. Ez azért is nagy szó, mivel a katedrális egyes részei az évek során folyamatosan felújítás alatt álltak, a templom ugyanis az időjárás viszontagságait nehezen tűrő mészkőből épült. A mai ünnepi szentmisét André Ving-Trois, Párizs érseke mutatja be mintegy negyven püspök és négyszáz pap jelenlétében. Különleges alkalom a mai azért is, mert most először szólal meg a Notre Dame 12 ezer sípú nagyorgonája az egy évig tartó felújítást követően.

A katedrális előtti téren külön megemlékezést is tartanak, amelyen részt vesz egyebek mellett Manuel Valls, a vallásügyért is felelős belügyminiszter és Bertrand Delanoe, Párizs főpolgármestere. A Collège des Bernardins-ben (a bencésrendi kollégiumban) aznap Notre Dame a Cité szívében címmel konferenciát is tartanak, amelyen közel harminc kutató és szakértő előadásait hallgathatják meg az érdekelődök.

Forrás: Wikimedia Commons / Gilbert Bochenek / CC BY-SA 3.0

Kis francia nyelvtan

Ahogyan azt már fentebb említettük, a Notre Dame birtokos szerkezet. A dame (f) ’asszonyt’ jelent, a notre (’a mi ...-nk’) pedig az úgynevezett birtokos névmás többes szám első személyű alakja.

A dame szó szerepel a madame (mádám) ’asszonyom’ nemzetközivé vált megszólításban. Ebben a birtokos névmás egyes szám első személyű, nőnemű alakját találjuk, a ma-t (’az én ...-m’). Ennek hímnemű párja a mon, ami pedig írásban még ma is látszik a monsieur (’uram’) alakban, bár a kiejtésben ez már nem hallatszik.

A megszólításokban gyakran hallott Mesdames és Messieurs (’Hölgyeim és Uraim!’) pedig ugyanennek a névmásnak a többesszámú birtokra utaló alakját a mes-t tartalmazzák

A hívők egyénileg vagy csoportosan végigjárhatják a nyolc állomásból összeállított zarándoklatot a templom bejáratától az üvegablakokon és az oltáron át a Szűz Mária-szoborig, amelynek lábánál Paul Claudel író, költő 1886 karácsonyán megtért. Az évforduló alkalmából egy művészeti album is megjelenik  Notre-Dame de Paris, la grâce d'une cathédrale (A párizsi Notre Dame, egy katedrális kegyessége) címmel, amelyben mintegy negyven tanulmány olvasható a székesegyházról, építésének körülményeiről, titkairól. Az egy évig tartó ünnepségsorozat 6,5 millió euróba kerül, amelyet adományokból és mecenatúrából finanszíroz a francia katolikus egyház.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Rémesen romantikus történet...

A Notre Dame hírnevéhez nagyban hozzájárult Victor Hugo, aki elsőként emelte fel szavát A párizsi Notre-Dame című regényének 1831-es megjelentetésével a pusztulásra ítélt középkori építészeti remekműért. A regény, amely egyben Hugo első fontosabb történelmi regénye is, a 15. századi Párizsban, XI. Lajos korában játszódik; a francia romantika egyik legnagyobb regényévé vált. Quasimodo, a csúf és púpos harangozó és Esmeralda, a szépséges cigánylány tragikus szerelmi történetének kibontakozása közben részletes leírást kapunk a korabeli városról. A mű lefesti a gótikus templom építőművészeti sajátosságait is.

Az épület története 1831 után valóban fordulatot vett. A francia uralkodók ugyanis a Notre Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Addig is rendre változtattak az épület eredeti stílusán, a francia forradalom viszont jóvátehetetlen károkat okozott: a katedrálist bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték.

Orgonasípok
(Forrás: Wikimedia Commons / Eric Chan / CC BY 2.0)

Napóleon megkoronázását aztán ismét ott ünnepelték 1804-ben, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata a székesegyház. Az épület feltámadása Eugène Viollet-le-Duc (1814–1879) építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta, leleményességével megfűszerezve, amiről a toronytető és a vízköpők tanúskodnak.

További olvasnivaló

A Notre Dame honlapja