A tanácskozás központi témája Albert Camus európai fogadtatása volt. Az ELTE, az Egyetemközi Francia Központ, a Budapesti Francia Intézet, a Párizsi Magyar Intézet, valamint a Sorbonne Egyetem által közösen szervezett eseményen szó volt többek között az egyes országokban megjelent Camus-művek fordításairól és kiadásairól, valamint a szerző intézményes megítéléséről.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Horváth Krisztina, az ELTE francia tanszékének vezetője az MTI-nek kifejtette, hogy A pestis és a Közöny szerzőjének európai megítélésében nagy szerepet játszott A lázadó ember című írásának 1951-es megjelenése, amely a franciaországi és a nyugat-európai baloldal ellenérzését is kiváltotta. „Ebben a műben számol le Camus a nyugati kommunista pártokkal, a korabeli létező kommunizmussal, a diktatúrával és a totalitárius rendszerekkel” – hangsúlyozta a tanszékvezető, hozzátéve, hogy ekkorra vált a szerző számára nyilvánvalóvá, hogy a második világháború után a szovjetek és csatlós államaik diktatúrát építettek ki.

Kitért arra is, hogy Camus 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett, szolidaritásáról két kiáltványban is tanúbizonyságot tett. Szövegeinek retorikai keménysége nemcsak a magyarországi forradalomnak szólt, hanem saját csalódottságát is megfogalmazta bennük.

Az 1930-as évektől Camus kitartott baloldali értékei mellett. Következetes erőszakellensége, valamint filozófiai megalapozottságú halálbüntetés-ellenessége állította őt szembe a hidegháború korának kommunista államaival. „A szokásos megbélyegző módszerekkel többek között polgári elhajlónak tartották, miután 1957-ben megkapta a Nobel-díjat, írói érdemeit ugyan elismerték, de gondolkodóként megkérdőjelezték szerepét” – tette hozzá a tanszékvezető.

Albert Camus 1957-ben
(Forrás: Wikimedia Commons / New York World-Telegram and the Sun Newspaper Photograph Collection)

Az író megítélése Európában a rendszerváltozások idején fordult meg. „Camus ekkor olyan éthosszá vált, akire következetes baloldali értékei és antifasizmusa miatt a baloldaliak, a kommunizmus elleni bírálata miatt pedig a jobboldal egyaránt hivatkozhat” – emelte ki. Néhány éve Nicolas Sarkozy francia elnök azt is felvetette, hogy Camus hamvait a párizsi Panthéonban helyezzék el.

November 4-én Jean-Francois Mattéi kortárs francia filozófussal Fázsy Anikó, A lázadó ember magyar fordítója beszélget Albert Camus és Magyarország címmel a Terror Háza Múzeumban.