-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Különleges hajómodellt kapott a Közlekedési Múzeum. Széchenyi István egykori csónakjának modelljét ki is állították.
A Julietta nevű csónak volt az egyik hajó, amellyel Széchenyi István 1830-ban al-dunai utazást tett. Az utazás során felmérték, miképp lehet hajózhatóvá és ez által a magyar árukat szállító hajók előtt szabaddá tenni a Vaskapu vidékét. Széchenyi 1842-ig királyi biztosként irányította az al-dunai munkálatokat, összesen 9 alkalommal járt a helyszínen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az Al-Duna zúgói gyakorlatilag járhatatlanná tették nagyobb hajók számára a folyót, azaz a magyar áruk – elsősorban a gabona – ezen az útvonalon nem érhették el a tengert. A második probléma a folyó iránya, hiszen keletre folyik, míg a gabona piacai inkább nyugatra estek.
A Julietta és a Desdemona hajókon megtett útjával Széchenyi társaival – Gróf Waldstein-Wartenberg Jánossal és Beszédes József mérnökkel – azt mérték fel, milyen lehetőségek vannak a keleti kereskedelmi irány megnyitására, azaz mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar gabonaszállító uszályok elérjék a Fekete-tengert. Ez nemcsak a hajózást akadályozó sziklák eltávolítását, de a „politikai zátonyok” megszüntetését is jelentette. A kalandos utazás során a hajókkal 24 nap alatt jutottak el Galacig, onnan vitorlással folytatták az utat Konstantinápolyba, ahol Széchenyi másfél hónapig malária miatt betegen feküdt. Hazafelé még 10 napra karanténba is került.
Az út eredményes volt, a Vaskapu hajózhatóvá tételét elkezdték, és 1842-re elérték, hogy az Al-Duna – közepes vagy magas vízállás esetén – gőzhajóval járható lett, sőt az első gőzhajó, az Argo már 1834-ben át tudott haladni a szoroson.
Az úttörő utazásnak állít emléket a Közlekedési Múzeum a Julietta modelljének bemutatásával. Széchenyi István Julietta nevű evezős csónakja nevét Széchenyi édesanyjáról, Festetics Júliáról kapta. A csónak eredetije a Széchenyi István által életre hívott Csónakdában készült az 1820-as években. A makettet Bóday Pál kutatómunkája és tervei alapján készítette Jakab István kalocsai asztalos, intarziakészítő, makettépítő mester.
Az 1:10-es méretarányú modell jelenleg Széchenyi legendás csónakjának egyetlen méretarányos, korhű változata. A Juliettát Gerencsér Csaba jetski világbajnok és Gacsal Balázs 2013 jetski magyar bajnoka adományozta a múzeumnak. A modell a Közlekedési Múzeum állandó hajózási kiállításában látható. A rendezvényen elhangzott, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Jet Power Hungary együttműködésében 2014 nyarán jet-ski kiállítást rendeznek a Közlekedési Múzeumban.
A kiállítás helye: Közlekedési Múzeum (XIV. kerület, Városligeti krt. 11.)