@Fejes László (nyest.hu): köszönöm a linket és a pontosítást is.

@Janika: Említettük: www.nyest.hu/hirek/lyuk-luk-lik

„A tyúknak köszönhetjük hogy egyáltalán van ilyen hangunk az abcben?” Miért, az abc-ben csak olyan betűk vannak, amellyel szó kezdődik? Mi kezdődik pl. dz-vel? Vagy hogy írnánk le a gatya szót ty nélkül? (Egyébként az ábécében betűk vannak, nem hangok.)

A tyúkkal és az abcvel kapcsolatban eszembe jutott hogy tudtommal egyetlen ty hanggal kezdődő szavunk van csak, a tyúk (és származékai:tyúkól, tyúkszem, stb) és talán még a tyůha indulatszó.

A tyúknak köszönhetjük hogy egyáltalán van ilyen hangunk az abcben? régebben talán több dolgot neveztünk tyvel aztán ezek eltűntek?

Szívesen olvasnék erről.

@Dursusz: Az utolsó mondatokkal egyetértek. :) (Mondjuk ez elmondható más szakmák történetének gyűjteményeiről is. Ugyanaz a helyzet sajnos. :(

@Pierre de La Croix: Kissé félre értelmezhető volt a hozzászólása a mellékelt linkel együtt, hiszen épp arról is szól hogy nehéz ma egy múzeumnyi gyűjteményt fenntartani és helyet találni neki. A magyar nyomdaipar nem tartotta fontosnak anno hogy a rendszerváltáskor ami egybe esett a technológiai váltással megmentse a szakma értékeit, régi tárgyait eszközeit. A nagyrészt aprópénzre váltva küldték a gépeket és az ólombetűket a MÉH telepekre. Néhány fanatikusnak köszönhető hogy még található ezekből a kincsekből néhány darab. Az emigráns nyomdákkal kapcsolatban nem hiszem hogy ezekből bármi is haza kerülne hiszen a régi gépek nem műanyagból készültek hanem bőven tartalmaztak öntött vasat. Valószínűleg többe kerülne a szállításuk mint amennyit érnek valójában. Nehéz a meglévő gyűjtemények helyzete is. Egyrészt itthon alig találni már valamit a régmúlt eszközei közül. Másrészt támogatások nélkül nagyon nehezen fenntarthatók. A Hollókői műhely 600 nyomdász támogatásával jöhetett létre. Novokrescsenszkov Tamás pedig munkából kívánja működtetni a múzeumát. Szóval vannak hasonló kezdeményezések mint amit a cikk is említ. Csak ezek még nem annyira ismertek, és egy kis támogatással olyan helyet lehetne létrehozni aminek a csodájára járhatnának, és nem csak itthon hanem a nagyvilágban is terjeszthetnék a magyar nyomdászok szakmaszeretetét, és szakmai tudását.

@Dursusz: Az emigráns nyomdairodalomra gondolt az első hozzászóló. Mivel a véleményem az, hogy elsősorban az adott közösség számára érdekes saját történelme, ezért nekik kell elsőrendűen megőrizniük azt. A magyar állam feladata maximum az lenne és akkor lépne érvénybe, ha erre - többféle okból kifolyólag (nem anyagiakra gondoltam, hanem a közösség eltűnésére, felbomlására stb.) - nem képes, hogy megőrizze a gyűjteményt a jövő generációk és a kutatók számára. (Más kérdés, hogy a magyar állami múzeumok - és levéltárak stb. - tisztelet a kevés kivételnek, tényleg krónikusan forráshiányosak).

Azért olyan sok nyomdamúzeum nincs kis hazánkban. Az azonban igaz hogy a régi, kordonok mögé pakolt nyomdagépek már nem tudják lekötni a látogatókat. Egy múzeum akkor az igazi ha él és lélegzik. Egy nyomdamúzeum pedig akkor ha működik, bemutat, nyomtat, dolgozik. Ilyen viszont nem sok van ebben az országban. A Vizsolyi kiállítás érdekes és a szinházi előadás még élvezetesebbé teszi a látogatást. Olyan múzeum ahol nyomtatnak a gépek, alkotni , és kipróbálni lehet mindent, na ilyen a Kézműves Nyomdaműhely Hollókőn. www.facebook.com/kezmuves.nyomdamuhely.holloko

Szóba került hogy aki nem tudja fenntartani a múzeumát az adja át az államnak. Sajnos épp az állam az aki a saját múzeumait nem tudja normálisan működtetni. Pl. Hollókőre a gépek az Országos Műszaki Múzeumtól kerültek egy nagyon lepukkant raktárból ahol még nagyon sok gyönyörű gép porosodik , rozsdásodik. Novokrescsenszkov Tamás gyűjteménye egy magángyűjtemény. Önerőből tartja fent. Mindenféle támogatás nélkül. Munkából szeretné fedezni a fenntartását ami tisztelendő és becsülendő. Lehet őt keresni speciális feladatokkal nincs olyan amit még ne oldott volna meg. Az hogy átadja az államnak a gyűjteményét szerintem nevetséges. Magyarország Budapest központú , nehezen mozdulnak az emberek vidékre. Ha lesz Budapesten is nyomdamúzeum az szerintem Tamás gyűjteményére fog épülni amit én csak támogatni tudok. A kreatív emberek, és művészek pedig nyugodtan keressék ezt a két kiállítást mert segítőkészek és szívesen látják nem csak a látogatókat hanem az alkotókat is.

@Yogi: Lehet, hogy a cikkíró Karl-Theodor Maria Nikolaus Johann Jacob Philipp Franz Joseph Sylvester Freiherr von und zu Guttenbergre, a kiváló palizátorra gondolt.

Gutenberg; egy t, ahogy a linken is.

@Rako: Természetesen van! Nekem semmi közöm a nyomdászathoz, tehát nem reklámból említem meg, hanem mert nekem tetszett: www.gyomaikner.hu/aknermuzeum.html

Idézek a honlapról: "A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé."

És ami nem semmi Vizsolyon: Nyomdatörténeti kiállítás az Öreg Nyomdász Vendéglőben...

@Rako: Pontosan ugyanilyen nincs, de sok - "nagyon sok" - hasonló igen. A fő különbség az, hogy nincs olyan nyomda (egy darab), amely ilyen hosszú időn át, jelentős változás nélkül és ugyanazon a helyen (lásd a 20. századi történelmünket) működött volna és történelmileg is fontos szerepet játszott (ilyen hosszú időn át). De van sok nyomdamúzeumunk, amelyben többé-kevésbé ugyanazokat a dolgokat találod, mint ezt. (Az emigráns közösségek nyomdáit pedig elsősorban az adott közösségnek kellene fenntartania és összegyűjtenie, megőriznie. Ha erre nem képes, akkor adja át a magyar államnak, vagyis valamelyik ilyen vagy ezzel foglalkozó, pl.: helytörténeti vagy tematikus, múzeumnak).

www.mgonline.hu/virtualis-nyomdamuzeum

www.szentendreihirek.hu/2012/12/helyet-keres-a-nyomdamuzeum/

Mivel 1956 óta külföldön élek, nem tudom, hogy van-e MO egy hasonló nyomdamúzeum?

Ha nincs, akkor ideje lenne egyet alapítani. A magyar nyomtatás majdnem 600 évre tekint vissza, tehát sokkal többet lehetne bemutatni.

De nemcsak az otthoni hanem egyé pl. emigráns nyomdákat is. A 60-as években Londonban volt a Katolikus Értelmiségi szövetségnek egy kis nyomdája, melyet több évig én működtettem. Nem tudom meg vannak még a nyomdagépek és betűkészletek és használja-e még valaki, ha nem akkor annak is ott lenne helye. Ezen nyomtattuk a rendezvények meghívóit, de a költségek fedezésére pár bérmunkát is elvállaltunk.

Az akkor megtanult tipográfiát a honlapomon is hasznosítom. a speciális színek sajnos papíron sokkal szebbek mint a képernyőn.