Nesze neked, Neszö!

Péter aggodalmas: vajon késő-e már, vagy még időben vagyunk, hogy „korrigáljunk” egy elterjedt ejtésmódot?

Talán Önöktől választ kaphatok egy engem régóta borzoló kérdésről vagyis hogyan terjedt el az a fülemnek oly borzalmas kiejtés a NASA rövidítésnek, hogy náza a nasza vagy nasa helyett? A National Aeronautics and Space Administration kifejezésben sehol z-vel kezdődő szó, logikus lenne, a Space szó helyett álló S-t vagy sz-nek vagy az USA magyaros kiejtéséhez hasonlóan egyszerűen s-nek mondani.

Nem tudom, így van-e, de gyanítom, ez valami germán elfajzás lehet, amit jó lenne korrigálni, ha még nem késô.

Kedves Péter, ne aggódjon. Soha nem késő. Csak azt nem tudom, hogy egy szabad országban, amelyik elismeri a szabad nyelvhasználat jogát (legalábbis azzal, hogy a törvények nem korlátozzák), hogyan lenne lehetséges „korrigálni” ezt a helyzetet. Szerintem sehogy, és bár az Ön fülének „oly borzalmas” a [náza] kiejtés, szerintem a társadalomnak ez megéri, mert a nyelvhasználat korlátozásából a világon még soha semmi jó nem sült ki.

Germán elfajzás
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA, Marten Gimp)

Akkor nézzük a NASA szó lehetséges kiejtéseit. Természetesen lehet a leírt betűket követő [nasa] ejtés (ahogy Péter is említi, az USA szónak is van [usa] kiejtése), és meg lehet próbálni az angol kiejtést is utánozni. A nemzetközi fonetikai átírás szerint [næsə] a kiejtése ennek a szónak mind az amerikai, mind a brit angolban. Itt az s valóban az [sz] hangot jelöli, ahogy Péter is javasolja, de a szó első magánhangzója, az [æ] egy nagyon nyílt, a magyar e-nél is nyíltabb e-szerű hang, amit a magyarban általában nem [a]-val adunk vissza (mert nem is [a]-nak halljuk), hanem [e]-vel, például olyan nevek magyar kiejtésében, mint a Pat(rick) [pet(rik)], Matt(hew) [met(tyú)]. És például a címekben szereplő bad ’rossz’ szót magyarosan [bed]-nek mondjuk, ugyanúgy, mint ahogy az ’ágy’ jelentésű bed szót. A második magánhangzó, az [ə] egy minden szempontból középen képzett (centrális) magánhangzó, az úgynevezett schwa, amit magyarul [ö]-vel szoktunk visszaadni (mert nagyjából annak halljuk), például olyan angol szavak magyar kiejtésében, mint a famous [fémösz]. Tehát ha Péter aggályát komolyan vesszük, akkor a NASA rövidítést úgy kellene kiolvasnunk, hogy [neszö].

Az oldal az ajánló után folytatódik...

És ha már nem próbáljuk pontosan az angol nyelvű kiejtést követni, akkor vagy a magyar betű szerinti kiejtést használhatnánk ([nasa]), vagy bármi mást. Például a [náza] kiejtést, ami elég magyarosan hangzik (nyugodtan létezhetne ilyen magyar szó). Nem hiszem, hogy „germán elfajzás” lenne. Péter valószínűleg arra gondol, hogy a legtöbb német nyelvváltozatban hosszú magánhangzó után (és egy másik magánhangzó előtt) nem ejtenek [sz], csak [z] hangot. Például a Hose ’nadrág’ szó standard német kiejtése [hózə]. De ugyanez a szabályszerűség igaz például az olasz legtöbb nyelvváltozatára is, például a ’ház’ jelentésű casa Az [ȧ] olyan hangot jelöl, mint az [á], de rövid. szó standard kiejtése: [kázȧ]. Szóval akár „olasz elfajzást” is emlegethetne. Sőt, én azt gyanítom, hogy a NASA szó alakja inkább olaszosnak tűnik magyar szemmel (a németre nem jellemző az -a záró magánhangzó, az olaszra annál inkább). (Egyébként mi baja Péternek a germán nyelvekkel, közelebbről a némettel? Miért nem azt mondja, hogy „germánná nemesedett” kiejtés, vagy miért nem semleges kifejezést használ, pl. „német hatás”?)

De, ismétlem, szerencsére senki nem kényszeríthet ránk semmiféle kiejtési szabályt, a nyelv szabályszerűségeit egyedül a beszélők szokása alakítja ki, és a jelenlegi nyelvszokás, amennyire tudom, a náza kiejtés.