-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A népszavazással voltaképpen azt szerették volna megakadályozni, hogy a kelet-horvátországi Vukováron cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat helyezzenek ki.
Nem tartható népszavazás Horvátországban a kisebbségi nyelvhasználati jog kereteinek megváltoztatásáról, mert a javasolt kérdés nem összeegyeztethető az ország alaptörvényével – erről döntött kedden a horvát alkotmánybíróság. A Jutarnji List című zágrábi napilap híradásában azt írta, hogy a civil kezdeményezők kérdése – miszerint egyetértenek-e az állampolgárok azzal, hogy a kisebbségek csak azokban a közigazgatási egységekben használhassák saját anyanyelvüket a horváttal egyenjogúként, ahol arányuk meghaladja az 50 százalékot (a mostani egyharmad helyett) – nem egyeztethető össze a horvát alkotmánnyal, ezért arról nem lehet népszavazást kiírni.
A horvát törvényhozás július közepén küldte el alkotmánybírósági véleményezésre a népszavazás kérdését, miután a szábor alkotmányügyi bizottsága úgy ítélte meg, hogy a referendum kiírása alkotmányjogi kérdéseket vet fel. A vukovári nacionalista civil szervezet kezdeményezését több mint 520 ezren írták alá, ami jelentősen meghaladja a választásra jogosultak törvényileg előírt 10 százalékát. A népszavazással voltaképpen azt szerették volna megakadályozni, hogy a kelet-horvátországi Vukováron cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat helyezzenek ki.
A kétnyelvű feliratok elleni tiltakozások tavaly nyáron kezdődtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is eltávolították. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik őket. Egy ilyen szavazás sikere azonban az egész országban megakadályozná a kisebbségi nyelvek használatát, így az ott élő szerb, magyar, cseh, szlovák és olasz közösség jogai is jelentősen csorbulnának, illetve súrlódások alakulhatnak ki más országokkal a nemzetközi szerződések, köztük az uniós csatlakozási szerződés megsértése miatt is – jelentették ki korábban horvátországi politikusok és diplomaták.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A horvát alkotmánybíróság – amellett, hogy elvetette a népszavazás kiírásának lehetőségét – egyéves határidőt adott a vukovári városvezetésnek arra, hogy megoldja a kétnyelvű táblák kérdését. A kormányt pedig arra kötelezte, hogy egy éven belül kezdje meg a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosítását, amely tartalmazná azokat a jogi intézkedéseket is, amelyek akkor lépnek életbe, ha egy helyi önkormányzat megsérti vagy figyelmen kívül hagyja a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabályokat. Ennek a törvénynek a megszületéséig Vukovár területén nem lépnek életbe kényszerítő intézkedések – fogalmazott döntésében az alkotmánybíróság.