-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az új-zélandi óriás röpképtelen madarak, a moák végzetét nem az éghajlatváltozás, hanem az ember okozta – derítették ki ausztrál és új-zélandi paleontológusok, akik vizsgálataik eredményeit a Quaternary Science Reviews című folyóiratban tették közzé.
A 2,5 méter magas, 250 kilogrammos testsúlyú moák a legnagyobb növényevők voltak a még lakatlan Új-Zélandon, de nagyon gyorsan kihaltak a polinéziai betelepülők megérkezése után – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
„Mostanáig nagyon nehéz volt meghatározni, hogy a megafauna miként reagált a környezet változására az elmúlt 50 ezer év során, mivel az ember megérkezése és a klíma átalakulása időben egybeesett” – magyarázta Nic Rawlence, a tanulmány vezető szerzője.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint elmondta, az ősi DNS vizsgálatával, radiokarbonos kormeghatározás segítségével, valamint a táplálékhoz köthető stabil izotópok elemzésével a tudósoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy negyvenezer éven át, az ember megérkezéséig a moák populációja viszonylag stabil volt. A röpképtelen madarak képesek voltak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz: amikor a lehűlés miatt szűkültek élőhelyeik, populációjuk valamelyest csökkent, amikor a felmelegedés következtében bővültek, állományuk is növekedett. „A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem tapasztaltunk jelentős csökkenést létszámukban az ember betelepülése előtti időkben. Rengeteg a bizonyíték viszont arra nézve, hogy pusztulásukat egy éghajlatilag viszonylag stabil időszakban a túlzott vadászat és élőhelyeik elvesztése okozta” – összegezte Nic Rawlence.