-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Svájci és német tudósok szerint kavicsfogú álteknősök egyik legősibb példányának maradványa lehet az a 246 millió éves koponya, amelyre a közelmúltban bukkantak Hollandiában.
A kavicsfogú álteknősök (Placodontia) az első tengeri hüllők között voltak a triász korszakban. 50 millió évvel ezelőtt Tethys-óceán – a triász korszakban két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el – parti térségében éltek. Az átlag 1-2 méter hosszúságú állatok jellegzetessége lapos, kavicsszerű, a felső álkapocsban kétsoros fogaik voltak – ezekről kapták a nevüket. Evolúciós eredetük nem ismert.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Zürichi Egyetem paleontológusa, Torsten Scheyer által vezetett svájci-német kutatócsoport szerint a norvégiai Winterswijkben talált koponya az összes ismert kavicsfogú álteknős eddig ismert legkorábbi példányáé lehetett. A fiatal állat 246 millió évvel ezelőtt élt. A koponya különösen jó állapotban maradt fenn, és jellemzői különböznek a korábban talált kavics fogú álteknős maradványokétól.
Az első kavicsfogú álteknősökhöz tartozó fogakat 1809-ben, az első meghatározható koponyát 1824-ben találták. Kezdetben a fogakat valamilyen különös, a mai korallevő halakra emlékeztető állathoz tartozónak vélték, majd 1858-ban, a neves anatómus és paleontológus, Richard Owen ismerte fel, hogy valójában a hüllők egy új csoportjáról van szó és rokonságukat a plezioszauruszok közt kereste.
Magyarország területéről is előkerült kavicsfogú álteknősök ősmaradvány: a Placochelys placodonta. A veszprémi márgában a felső triász rétegekben, 1899-ben bukkant rá Laczkó Dezső (a később róla elnevezett veszprémi Laczkó Dezső Múzeum névadója). A maradványok kavicsfogú álteknősök koponyáját, páncélját, bordáit és végtagcsontjait tartalmazták.
A korábban felfedezett összes ilyen lelettől eltérően, a winterswijki egyednek kúpalakú, éles fogazata volt, nem pedig lapos, gömb alakú. Ez azt jelenti, hogy az alsó álkapocs éles fogai harapáskor pontosan beleillettek a felső álkapocs fogai és a szájpadlás közötti résbe – idézte Scheyert a LiveScience tudományos hírportál.
A rend jellegzetessége a kettős fogsor a felső álkapocsban a bizonyíték arra, hogy az új lelet valóban kavicsfogú álteknősé, amelyet a tudósok Palatodonta bleekerinek neveztek el.
A koponya új fénybe helyezi azt a vitát is, honnan származnak a kavicsfogú álteknősök. A korábbi leletek azt sugallták, hogy a mai Kína vagy Európa térségében éltek. A holland lelet azonban az állat európai eredetét erősíti meg.