Bár a radiokarbonos vizsgálatok eredményeire még várni kell, a tudósok meggyőződése szerint Juka tízezer éve, vagy még régebben pusztult el. A fogazat és az agyarak alapján halálakor az állat két és fél éves lehetett.

A tetem vizsgálata fényt derített arra is, hogy a mamutot küzdelmes élete során mind a barlangi oroszlán (Panthera leo spelaea), mind az ember megtámadta. Ragadozótól származnak Juka oldalán a behegedt karmolások, ahogy a be nem gyógyult sebek a törzsön és a harapásnyomok a mamutfarkán, amelyeket az állat a halála előtt szerzett. A paleontológusok felfedezték, hogy eltörött az ormányos egyik hátsó lába is – olvasható a Discovery News hírportálon.

„A jelek szerint a barlangi oroszlán(ok) által üldözött Juka elesett, és eltört a lába, ekkor léptek a színre a vadászok, akik végeztek a mamuttal” – magyarázta Daniel Fisher professzor, a Michigani Egyetem paleontológiai múzeumának igazgatója, aki az állat irháján „bizarr sérülések” sokaságát fedezte fel, beleértve a koponyától a hát közepéig tartó hosszú egyenes vágást.

„Leginkább a mamut hája és a nagy csontok érdekelték a vadászokat” – mutatott rá az amerikai paleontológus. A mamutkoponyáját, gerincét, bordáit és medencéjét ugyanis eltávolították. A koponyát és medencét a közelben fedezték fel, a gerinc jelentős része és a bordák háromnegyede azonban hiányzik. A vadászok elvitték a belső szerveket, kikanyarítottak néhány jókora darabot a combokból, ugyanakkor érintetlen a lábszár és a törzs izomzata.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

”Ez az első viszonylag ép, lágyrészekkel együtt fennmaradt mamuttetem, amelyen láthatók az emberi ténykedés nyomai” – hangsúlyozta Daniel Fisher. Ami megmaradt Jukából, azt a közelben rejtették el a vadászok, akik soha nem tértek vissza a zsákmány többi részéért.

A lelet érdekessége a gyapjas mamut szőrzete, amely Juka esetében vörösesszőke. 2006-ban vetették fel a tudósok DNS-vizsgálatok alapján, hogy a mamutok szőrzete a feltételezettnél világosabb lehetett, de Juka szolgáltatta az első bizonyítékot az elmélet alátámasztására.

Ifjú mamut hazánkban is akad

Egy fiatal mamut csontvázának mintegy 20 százaléka került elő a Heves megyei Feldebrő határában – tájékoztatta pénteken az MTI-t az ásatást vezető paleontológus.

A lelet különlegességét az egy egyedtől származó nagyszámú csont jelenti; szintén ritka, hogy eredeti helyén, nem pedig szélfútta löszös üledékben, vagy folyóvíz hordalékban lelnek őslénymaradványokat – közölte Gasparik Mihály, aki egyben a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.

Ugyancsak érdekesség, hogy a csontokat ősemberek rakták egy halomba, vagyis vagy elejtették a fiatal állatot, vagy a tetemet fogyasztották el; az emberi kéz jelenlétét pattintott kőeszközszilánkok is bizonyítják – fűzte hozzá. Mint elmondta: a lelet minimum 16-18 ezer és maximum 60 ezer éves. Közelebbit azért nem tudnak mondani, mert nem került elő az állat koponya-, illetve állkapocscsontja. Ugyanis a fogak vizsgálata szükséges a kormeghatározáshoz.

Magyarország területéről 14-15 ezer éve tűntek el a mamutok; a kontinensen 8-9 ezer éve pusztultak ki, az utolsó elzárt populációk pedig 3700 éve tűntek el a Földről. Kihalásukat a jégkorszak végével felmelegedő klíma hatására összezsugorodó élőhely okozta – magyarázta a régész. A leleteket most konzerválják és tudományosan feldolgozzák, majd tudományos fórumokon bemutatják – mondta Gasparik Mihály.

Magyarországon egyébként három mamutcsontváz tekinthető meg: egy kifejlett példány Gyöngyösön, egy felnőtt és egy borjú pedig Zircen. Ugyanakkor a Természettudományi Múzeumban is látható volt egy csontváz a Jégkorszak kiállítás keretében.