Még ha nem is vagyunk matematikusok, nap mint nap együtt kell élnünk mindenféle számokkal. Napi szinten nagyon jól boldogulunk mindazokkal a nagyon különböző számokkal, amelyek elénk kerülnek. Amióta az emberiség különböző javak termelésével és kereskedelmével is foglalkozik, szüksége van a számokra. Az életünket nagyon különböző tevékenységeink során lépten-nyomon áthatják a számok; és ezek az esetek többségében kezelhetőek is számunkra. De minél nagyobbak, annál nehezebb velük bánni. Mi a helyzet a nagy, sőt a hatalmas számokkal, mint a milliárdok vagy a trilliók? És mit kezdünk azokkal, amelyek még ezeknél is nagyobbak, majdhogynem végtelenek? – A The Weekben érdekes infografikát találtunk ezzel kapcsolatban.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Tim Chartier, a Davidson College matematikusa és számítástudósa szerint egy ponton túl a számok nehezen megragadhatóvá válnak számunkra. „Számomra úgy derül ki, ha egy szám nagyobb annál, mint amit valójában el tudok képzelni, hogy megduplázom, és nem látok valódi különbséget közöttük.” Tudjuk, hogy a 10 trilliónak a 20 trillió a duplája, mégis nehezen tehetünk köztünk különbséget. Nem így van ez például a 50 és 100 esetén: 50 ezer forintból vehetek egy mobiltelefont magamnak, 100 ezerből viszont már laptopot is kapok. A nagyon nagy számok tehát elképzelhetetlenek, felfoghatatlanok a számunkra, pedig olykor ezek is a mindennapjaink – nem elhanyagolható – részét képezik.

Ott van például az internetbankunk titkosítási kódja. Ennek kellően bonyolultnak kell lennie ahhoz, hogy a pénzünket biztonságban tudhassuk. Az egyik leggyakrabban  használt titkosítási eljárás az RSA, amely megalkotóiról, Ron Rivestről, Adi Shamirról és Leonard Adlemanról kapta a nevét (az RSA rövidítés a három név kezdőbetűiből áll össze). Az RSA-hoz egy nyílt és egy titkos kulcs tartozik; a fiókunkhoz való hozzáféréshez mindkettőre szükség van. A nyílt kód két tetszőlegesen választott nagy (100-nál több számjegyű) prímszám összeszorzásával jön létre. Ez egy olyan hatalmas szám, hogy majdnem lehetetlen visszakövetkeztetni, hogy mely prímek összeszorzásával jött létre. Ez pedig azért biztonságos, mert ez a két eredeti prím az alapja a titkos kulcsnak is.

Ahhoz, hogy a nagyon-nagyon nagy számokat meg tudjuk ragadni, le kell tudnunk őket fordítani valami számunkra érthetőre, elképzelhetőre. Ralph Waldo Emerson például egyszerűen képekre fordította le a hatalmas számokat. Ezeket lehet megtekinteni a következő infografikán.

A nagyításhoz kattintson a képre!
(Forrás: World Science Festival)

Forrás

How to wrap your head around unfathomably big numbers