Az oktatási államtitkár kifejtette: a héten a tervek szerint lefolytatják a közigazgatási és államtitkári egyeztetést, és utána tárgyalhatja a kormány az előterjesztést.

Hoffmann Rózsa idézett egy, a közelmúltban készült és hamarosan nyilvánossá váló közvélemény-kutatást, amely szerint a magyar lakosság 83 százaléka egyetért abban, hogy hasznos ismeretek oktatása és a felnőtt életre nevelés egyaránt feladata az iskolának. Az ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint mindössze a válaszadók 4 százaléka véli úgy, hogy az iskola feladata csak a hasznos ismeretek oktatása, és 12 százalék szerint kizárólag a felnőtt életre nevelés tartozik az iskola feladatai közé. Kiemelte: a 2013-ban életbe lépő Nat lényege, hogy szabályozza, milyen nevelési alapelveket kell az iskoláknak betartaniuk, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania.

Az eddigi alaptantervekben meglévő fejlesztési területek új tartalmakkal bővültek, illetve a korábbiak kiegészültek – fejtette ki. Fejlesztési terület: az erkölcsi nevelés, a hazafiasságra nevelés, az állampolgárságra, demokráciára való nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztése, a testi-lelki egészségre nevelés. Ilyen terület továbbá a családi életre nevelés, a gazdasági ismeretek oktatása, a fenntarthatóság, a médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása. A kutatás szerint a válaszadók 96 százaléka teljes mértékben, vagy inkább egyetértett azzal, hogy a fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak kötelező megtanulnia.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hoffmann Rózsa úgy értékelte, hogy a köznevelési törvény után a második legfontosabb dokumentum született meg. Kétéves munka zárult le, és az új Natot sikerült a vállalt időre megalkotni – összegezte. Hozzátette: azokat az új ismereteket is tartalmazza, amelyeket a társadalom az utóbbi időben megfogalmazott, ezek vagy önálló tantárgyi keretben, vagy a kötelező tartalmakba építve jelennek meg az iskolák helyi tanterve szerint. Hoffmann Rózsa az MTI kérdésére elmondta: a Nat órakeretet nem rögzít, csak ajánlásokat tartalmaz.

A hazafiasságra nevelést firtató kérdésre kiemelte: ez elsősorban a hazaszeretetre való nevelést jelenti, és nem egyenlő a katonai neveléssel. Erre léteznek megfelelő oktatási intézmények – mondta, ugyanakkor megjegyezte: ez sincs kizárva, ahol erre igény van, ott megszervezhető a Nat alapján. Jelezte: az alaptanterv mellett nagy ütemben készülnek a kerettantervek is, és a következő feladat ezek alapján az új tankönyvek megalkotása lesz.

Hoffmann Rózsa azt mondta, mindent elkövettek, hogy minél több embert nyerjenek meg az új Natnak. A társadalmi és szakmai vita eredményeként úgy érzi: minden vitatott kérdésre sikerült megfelelő megoldást találni, és az eredmények találkoznak a társadalom túlnyomó többségének véleményével.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője azt mondta: a beérkezett vélemények nagy többségét megpróbálták beépíteni a végleges dokumentumba. „Mindenki küzdött, hogy konszenzusos anyag legyen” – fogalmazott. Jelezte: azt a kerettanterveknél véglegesítik, hogy milyen új tantárgyak jelennek meg kötelező, vagy választható módon. A kiosztott háttéranyag szerint a NAT vitaanyagához 60 szakmai szervezet és 648 magánszemély juttatta el észrevételeit. Általános észrevétel 403 volt, és legtöbb vélemény, 390 a magyar nyelv és irodalom területhez érkezett.

Hoffmann Rózsa elmondta: magyarból a nemzeti konzervatív írók közül nevesítették Wass Albertet, Nyirő Józsefet, Szabó Dezsőt, bekerül továbbá a nemzeti konzervatív irodalom témája és a népi írók mozgalma. A módosított szöveg nagyobb szabadságot biztosít a művek kiválasztásánál elsősorban a világirodalomban, főként 9–12. évfolyamon azáltal, hogy csak példákat és nem kötelezően feldolgozandó műveket tartalmaz. Csökkent továbbá a magyar irodalmi művek mennyisége, de alapvetően nem lett kevesebb a tanítandó írók, költők száma. Az ember és társadalom területen a közműveltségi tartalmak között nagyobb hangsúllyal jelennek meg a hazai nemzetiségek, 1–4. évfolyamon nőtt az életmód és a helytörténet szerepe, olyan új elemek jelentek meg, mint a magyar tudósok, feltalálók, művészek, sportolók a 19–20. században. Kiegészült továbbá az egész napos iskola leírása, az idegen nyelv oktatásánál pontosították a középiskolai képzés végére elérendő szintet, és külön részt kapott a szakközépiskolára vonatkozó passzus.

Kérdésre válaszolva az államtitkár úgy fogalmazott: tudomása szerint a kormány átalakítása után is ő viszi tovább az oktatási államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

Az oktatási bizottság támogatja Balog Zoltán miniszterjelöltségét

Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága támogatja Balog Zoltán miniszterjelöltségét a május 14-től felálló Emberi Erőforrások Minisztériuma – korábban Nemzeti Erőforrás Minisztérium – élére.

A miniszterjelölt kiemelte: különböző részérdekeket a tárcán belül egyensúlyba kell hozni, és ezt el kell vinni a fejlődés irányába. Mint mondta, van elképzelésük arról, hogy miként építsék újjá az országot, s ebből vezetik le a feladataikat.

Úgy fogalmazott: ami „papíron működött” a szocialista kormányzat alatt, az nem működött a gyakorlatban a bürokrácia és a korrupció miatt. Negatív példaként említette, hogy a korábbi szocialista kormányzat által kialakított ösztöndíjrendszer nem méltányolta a tanulmányi eredményeket.

Balog Zoltán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy tíz éves kor alatt nem jó kollégiumba adni a gyerekeket. Szerinte előremutató az, hogy az új köznevelési törvény értelmében három éves kortól kötelező lesz az óvoda, és ott lehet maradni plusz egy évet, ha nem iskolaérett a gyermek.

Balog Zoltán beszédében fontosnak tartotta, hogy „legyen egy masszív, erős közismereti része” a szakmunkásképzésnek, mert ez is „a nemzeti összetartozás fontos pontja”. A pedagógus-életpálya modell bevezetésének időpontjáról azt mondta, hogy az a makrogazdasági helyzet függvénye lesz, azonban a pedagógusok szakmai megerősítését és az anyagi elismerésüket nem szabad különválasztani.

Hangsúlyozta: a felsőoktatást úgy kell megújítani, hogy a hátrányos helyzetűek ne maradjanak ki belőle, a fiatalok Magyarországon tartását pedig fontos ügynek nevezte.

Az elmúlt évtizedek tapasztalataira hivatkozva közölte: a jelenleg a közoktatási intézmények mintegy 10 százalékát kitevő egyházi iskolákra a hosszú távú tervezési készség jellemző.

Szólt arról, hogy húsz éve volt utoljára akkora mértékű átalakítás a közigazgatásban, mint ami 2010 óta zajlik, s ennek célja, hogy jobb államot teremtsenek. Emlékeztetett arra: 2010-ben a magyar állam eljutott a működésképtelenség határáig, ezért nem volt más választás, a nagy rendszerekhez hozzá kellett nyúlni a fenntarthatóság érdekében.

Elismerte, vannak olyan területek, ahol még elvégzendő feladatok várnak a kormányzatra, céljuk pedig az, hogy az állam igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb legyen. A feladatok között említette Észak-Magyarország térségének felzárkóztatását, ugyanis ez a régió szerepel az EU tíz leghátrányosabb helyzetű térségei között.

Balog Zoltán közölte: a minisztérium átnevezése nem okoz jelentős többletkiadásokat, a feliratok és a névjegykártyák cseréjét fokozatosan hajtják végre.

Saját életéről szólva elmondta: református lelkész végzettséget szerzett, miután egy évig esztergályosként dolgozott. A teológián gyermekvédelmi intézményekben is végzett gyakorlatot. Ezután a Testnevelési Egyetemen mentálhigiénés szakképesítést szerzett, és 1993 és 1996 között a bonni egyetem tudományos munkatársaként tevékenykedett.

Megemlítette, hogy 1990 óta a Fidesz egyházpolitikai tanácsadója. A Fidesz pártalapítványát is vezeti, továbbá 2006 óta a Fidesz parlamenti képviselője, 2010-től pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium új neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz, az erről szóló törvénymódosítást múlt pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek. A névváltoztatást hétfőn a parlament jóváhagyta, és május 14-én lép hatályba.

Balog Zoltánt a testület keddi budapesti ülésén 13 igen szavazattal támogatta, az ellenzék egységesen nemmel voksolt.