-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ma már nem lenne olyan könnyű áltudományos fölfedezéseket tenni, mint korábban. A 19. században azonban nagyban termelték az ilyesmiket, és meg is gazdagodtak rajta. A 20. században azonban az is előfordult, hogy egy áprilisi tréfa indította el a lavinát...
A 19. században az archeológiai felfedezések voltak a csalás legjobb terepei. Az emberek hiszékenységén és kíváncsiságán aztán többen meggazdagodtak. Voltak pillanatok, amikor sokan elhitték, hogy megvan a hiányzó kapcsolat dinoszauruszok és madarak, előemberek és majmok között. És van olyan tudományos tévhit is, ami egy áprilisi tréfának indult... A The Week magazin összeállítása alapján minden idők leghihetetlenebb tudományos kamuit adjuk közre két részben.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
1. Megvan a hiányzó kapcsolat?
Minden idők talán egyik leghíresebb áltudományos híre az emberszabású majmok és az emberek közötti hiányzó kapcsolatot biztostó úgynevezett piltdowni ember fölfedezéséről szólt. Piltdown Nagy-Britanniában, Kelet-Sussex tartományban található; az álhír szerint itt találták meg 1911-ben és 1912-ben azokat a koponyamaradványokat, amelyek az emberszabású majmok és az előember közötti élőlénytől származnak. A régészek azonban mind több és több előemberi maradványt találtak Afrikában, de Angliában egyet sem... – ez gyanússá tette a piltdowni embert.
Végül 1953-ban a Time magazin hivatalosan is csalássá nyilvánította a piltdowni ember fölfedezését. A maradványok különböző vizsgálatai után kiderült, hogy a koponyák jóval későbbiek, a középkorból származnak, a fogak azonban körülbelül 50000 évesek és csimpánzoktól származnak, az alsó állkapocs pedig egy orangutáné. Ezeket valaki vagy valakik a megtévesztés szándékával hozták össze, és próbálták tudományos fölfedezésként eladni.
Az azonban a mai napig sem teljesen világos, hogy kik követték el a csalást. Az elsődleges gyanúsított egy amatőr régész, Charles Dawson; ő vagy az ő csapatának tagjai készíthették a piltdowni ember maradványait. Mások Sherlock Holmes szülőatyját, Arthur Conan Doyle-t gyanúsítják, mondván, hogy ő ott lakott nem messze a pitdowni ember lelőhelyétől, és ha valakinek, neki biztosan megvoltak az anatómiai ismeretei egy ilyen munka elvégzéséhez.
2. A kis (és rettentő csúnya) hableány
A hamis fosszíliák talán a leggyakoribb típusát adják a tudományos kamuknak. Több mint fél évszázaddal a piltdowni ember előtt „fedezték föl” az úgynevezett fidzsi sellőt. 1842-ben egy angol úr, Dr. J. Griffin mutatta be a New York-i sajtó előtt egy sellő maradványait, amelyeket a feltevések szerint a Csendes-óceán déli részén találtak. Griffin a fölfedezés kapcsán előadásokat is tartott arról, hogy az embereknek is meg kell legyen a tengeri megfelelőjük – ahogyan vannak tengeri csigák, tehenek stb.
Persze a közönség és a sajtó felült a csalásnak. Később kiderült, hogy Dr. Griffin valódi neve Levi Lyman, P. T. Barnum cirkuszi porondmester társa – ő toborozta a közönséget „Dr. Griffin” előadásira. A kis hableányról pedig kiderült, hogy egy japán halász alkotása, aki egy majmot és egy halat varrt össze.
3. A kővé vált óriás
P. T. Barnumnak nemcsak a kis hableány történetében volt szerepe, hanem egy másik híres 19. századi tudományos kamuban is, a cardiffi óriás esetében. Ennek a főhőse azonban George Hull, egy binghamtoni dohánykereskedő, aki egyszer kihallgatta néhány pap beszélgetését, akik a Földön élő óriásokról társalogtak. Aztán belebotlott egy gipszgyárba, ahol egy olyan követ állítottak elő, amelyben olyan kék erezet volt, mintha emberi vénák lennének.
A kőtömböt megvette, és titokban elvitte egy chicagói kőfaragóhoz, aki egy óriást formázott belőle. A kész szobrot ezután Hull unokatestvérének a birtokán temették el, és otthagyták fél éven át. Amikor a szomszédos birtokon ásatásokat kezdtek végezni, Hull rávette az unokatestvérét, hogy ő is fogadjon munkásokat hasonló kutatásokhoz. Azok kisvártatva megtalálták egy hatalmas, kővé dermedt óriás holttestét.
A dologból persze hatalmas szenzáció lett; az emberek tolongtak, hogy láthassák a cardiffi óriást. Ismerősünk, P. T. Barnum ebben is meglátta az üzletet, és meg akarta vásárolni az óriást, de elutasították. Így egyszerűen fölbérelt néhány munkásat, hogy csináljanak a szoborról egy másolatot. A korbeli lapok idéztek egy Barnumnak tulajdonított mondást abban az időben: „minden percben új balek születik”.
4. Tyúkagyú csalás
Az evolúció hiányzó láncszemei – úgy tűnik – nagyon megihletik a tudományos kamuk kitalálóit. Az úgynevezett archaeoraptor 1990-es évekbeli fölfedezésével például a szárnyas dinoszauroszok és madarak közötti hiányzó láncszemet vélték megtalálni. A Kínában talált fosszília fölfedezése ugyan egyetlen hiteles tudományos folyóiratban sem jelent meg, de a National Geographic magazin 1999-ben hírt adott róla, és onnan nem volt megállás.
A felfedezés hitelessége azonban hamar megkérdőjeleződött. A tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy az „archaeoraptor” valójában különböző fajok igazi fosszíliáinak átrendezésével készült. Kiderült, hogy a fej és a test felső része valójában egy kezdetleges madárfaj egy példányához tartozik. Egy 2002-es tanulmány szerint a farok egy 2000-ben elnevezett kis szárnyas dinoszaurusz, az úgynevezett microraptor része. A lábszárak és a lábfejek pedig egy még ismeretlen állattól származnak. A csalás elkövetésével egy kínai gazdát vádoltak meg, aki azért ragasztgatta össze a fosszíliákat, hogy pénzt keressen a „fölfedezéssel”.
5. A nap, amikor a gravitáció bedobja a törülközőt
Néhány hiszékeny twitterező azt várta 2014. április 4-én, hogy a bolygók különleges együttállásának köszönhetően időlegesen megszűnik a Földön a gravitáció. Nem tudjuk, olvasóink emlékszenek április 4-ére; mi nem tapasztaltunk semmi hasonlót...
A dolog persze egy áprilisi tréfának indult még 1976. április 1-jén. Ekkor egy brit űrhajós a BCC-n arra hívta föl a közönség figyelmét, hogy pár nappal később, április 4-én a Jupiter és a Plutó különleges együttállásának köszönhetően a Földön időleges megszűnik majd a gravitáció. Akik tehát reggel pontban 9 óra 47 perckor ugranak egyet, különleges, lebegő élményben lehet részük. A dolog persze csak vicc volt, de a BCC-hez máig telefonálnak be hallgatók, hogy ők valóban érezték a lebegést.
Forrás