A nyelv nem csak arra jó, hogy beszélgetni tudjunk egymással a segítségével, de kultúrát közvetít, és meg is határozza a beszélőinek az identitását. A világ globalizálódásával, és a technika fejlődésével azonban egyre inkább előtérbe kerül egy közös nyelv, napjaink lingua francája, az angol. Ezzel a tendenciával együtt azonban a kisebb nyelvek egyre inkább veszélybe kerülnek.

A helyzet azonban korántsem ennyire aggasztó: éppen a technológia fejlődése járulhat ahhoz hozzá, hogy a kisebb nyelvek fönnmaradhassanak. Egy-egy ilyen digitalizálási projekt – korábban már többről is beszámoltunk – vezethet ahhoz, hogy a nyelvi anyagot rögzítsék, és hogy világszerte többen férhessenek hozzá egy-egy nyelvhez. Egy jó példa lehet a walesi nyelv helyzetének javulása, amely egyértelműen a digitális kornak köszönhető. Az online kommunikációs eszközök fejlődése tehát a nyelvi sokszínűség megőrzését is elősegíti.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ahol a technológia kudarcot vall

Sokan gondolják, hogy ahhoz, hogy két ember online sikeresen kommunikáljon, lassan nem is kell, hogy közös nyelven beszéljenek – hiszen a beszédfelismerő és fordító szoftverek fejlődése lassan hidat képez a különböző nyelveket beszélők között. Ez azonban a mai technikai adottságokat tekintve igencsak távolinak tűnik. Vannak ma már olyan rendszerek, amelyek automatikusan meg tudják válaszolni a kérdéseinket – például különböző webáruházak lapjain, de ezek a szolgáltatások általában csak nagyobb nyelveken érhetőek el (franciául, spanyolul).

Problémás az is, hogy ma a legtöbb nyelvtechnológiai eszköz statisztikai alapon működik, ami egyrészt pontatlan, sokszor hibás eredményhez vezet, másrészt nélkülözi a komolyabb nyelvészeti módszereket, szabályokat és tudást. A gépi fordító rendszerek automatikusan összehasonlítják a mondatunkat több ezer, korábban emberek által fordított mondattal, és ennek alapján adnak „megoldást”.

Forrás: Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0

Ez nem csupán a  pontatlanság, a tévedések miatt probléma. A kisebb nyelveknek is rossz hír: a statisztikai alapú fordítás annál eredményesebb tud lenni, minél nagyobb a szövegkorpusz, amivel a fordító dolgozik. A kis nyelvek esetében azonban ezek a korpuszok nem nagyok, így a fordítások is nagyobb eséllyel lesznek használhatatlanok. Tehát ha a fordítóeszközöket a jövőben a kisebb nyelvek fennmaradása érdekében akarjuk használni, akkor mindenképpen szükség lesz arra, hogy mélyebb nyelvészeti elemzéseket is képesek legyenek végezni ezek a szoftverek.

Chatelni a túlélésrét...

A kisebbségi nyelvek közös jellemzője, hogy használatuk korlátozott: általában informális, családi környezetben használják őket – ez biztosítja a túlélésüket. Az ilyen nyelvek beszélői azonban formális helyzetekben – például az iskolában, munkában vagy a hivatali ügyintézésben – át kell, hogy váltsanak egy másik nyelvre.

A digitális korban azonban a hagyományos beszélgetés helyett gyakran online beszélgetünk, ami azt is jelenti, hogy írunk: e-mailt, azonnali üzenetet chatelve vagy közösségi oldalakat használva. Azok a rendszerek, szoftverek, weboldalak azonban, amelyeket ezekhez az interakciókhoz használunk, gyakran csak a többségi, nagyobb nyelveket érhetőek el. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy ezeken a csatornákon sokszor extra erőfeszítésbe kerül a kisebbségi nyelvet használni. Ez pedig egyáltalán nem javít a kisebbségi nyelvek helyzetén: ugyanis azokban az informális helyzetekben sem használják, amelyekben hagyományosan szokták.

Hol van a walesi?
(Forrás: Wikimedia Commons / Alan Fryer / CC BY-SA 2.0)

Szerencsére azonban működnek olyan közösségek, amelyek – akár önkéntes, önszerveződő alapon – elkészítik egy-egy ilyen felület fordítását a kisebbségi nyelveken. Erre is jó példa a walesi nyelv: önkéntesek jóvoltából a Facebooknak és a Twitternek is van walesi verziója.

Arra viszont nagyszerűen használhatóak a közösségi oldalak és a globális média, hogy a kis nyelvek beszélői, akik esetleg nem is élnek egy helyen, kapcsolatban maradhassanak egymással. Ezek a virtuális közösségek megőrizheti a kisebb, veszélyeztetett nyelveket. Azok számára is nagyszerű lehetőség az anyanyelvük használatára, akik szülőföldjüktől távol, más nyelvi közösségben élnek. A neten egyre több közösség szerveződik közös érdeklődési körök alapján – ezek egyike lehet a közös nyelv is. Ma sokkal könnyebben találják meg egymást ezek az emberek, mint akár csak 20 évvel ezelőtt.

Hogy a nyelv által hordott kultúra is fennmaradjon, ahhoz arra van szükség, hogy a különböző műsorok, filmek feliratokkal legyenek elérhetőek – például a YouTube-on. Ehhez automatikusan feliratozó szoftverekre van szükség. Így lennének kisebb nyelveken is hozzáférhetőek azok a kulturális tartalmak, amelyek ma jórészt angolul érhetőek el. Ez azonban hatalmas munka lesz, és szükség lesz hozzá a kisebb nyelvek nyelvészeti elemzésére is. De ez a munka mindenképpen megéri a fáradságot.

Forrás

Minority languages fight for survival in the digital age