nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi az a zenei régészet?

Milyen hangszereken játszottak az ősi európaiak és ezek a hangszerek hogyan szólaltak meg? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat európai tudósok az Európai Zenei Régészeti Projekt (EMAO) keretében.

MTI | 2013. június 16.
|  

Az EU Kulturális Programja által támogatott projekt egyik kulcsszereplője Rupert Till, a brit Huddersfieldi Egyetem tudósa, aki korábban többek között Stonehenge akusztikáját kutatta. A kutatásban részt vevő tudósok a rendelkezésükre álló régészeti leletek és ősi képek felhasználásával kísérlik meg az ősi zenei eszközök és azok hangzásának rekonstruálását. A közös európai zenei gyökerek feltárásán dolgozó szakemberek a i. e. 40 ezertől a i. sz. 400-ig terjedő időszakot vizsgálják – ismertette a Past Horisons archeológiai portál.

„A projektet nem az ősi zene, mint olyan rekonstruálására szánták. Valójában nem tudhatjuk, ténylegesen hogyan hangzott a zene évezredekkel ezelőtt. De elő tudunk állítani olyan zenét, amely demonstrálja az egykori hangszereket és az akkoriban használt technikák némelyikét” – fogalmazott Till, aki a kutatások anyagának lemezkiadását gondozza. A tudós azt tervezi, hogy eredeti történelmi helyszíneken, például Rómában, Görögországban vagy Pompejiben rögzítik majd a rekonstruált ősi hangszerekkel készülő felvételeket.

Az EMAP elsődleges célja egy utazó kiállítás létrehozása, amely vizuálisan és akusztikusan is bemutatja a kutatás eredményeit. A kiállítási programot koncertekkel és workshopokkal is gazdagítják. A kiállítás része lesz a Till által elképzelt „digitális időgép”: „a látogató belép ebbe a térbe, és egy spanyol barlangban találja magát, ahol csontfuvola szól. Aztán elutazhat Stonehenge-be, és látja, amint valaki egy hangszeren játszik. Tovább haladva az időben, az ősi Görögország hangszereit hallgathatja, rekonstruált akusztikával és térben” – mondta a tudós, aki arra számít, hogy a különleges kiállítást másfél millió ember fogja látni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Roland2 2013. június 17. 11:59

@ovninauta: Találtak : www.nature.com/news/2004/041213/full/news041213-14.html

A rómaiaknak már fejlett zenekultúrájuk volt, több fúvós és húros hangszert ismertek ( pl. lant, fuvola,pánsíp,trombita,kürt és ezek több fajtája) , valamint az ütős hangszereket ( dob, cintányér, sistrum ) , és egy kereplőhöz hasonló hangszert ( crotalum) + hu.wikipedia.org/wiki/Aquincumi_v%C3%ADziorgona

Zenéltek a vallási szertartásoknál,ünnepeknél, lakomákon, a gladiátorjátékokon, és a színházban. Voltak vándormuzsikusok is , és hangversenyeket is rendeztek ( erre szolgált az odeum ). A rómaiak szerettek énekelni is, egyes előadók hatalmas népszerűségre tettek szert ( pl. Tigellius Augustus idején ) , több táncstílust is ismertek. Zenei életükre nagy hatással voltak a görögök is.

Biztos találtak több olyan antik hangszert, amit rekonstruálva meg tudtak szólaltatni.

5 Sultanus Constantinus 2013. június 17. 11:22

@Krizsa: Ha tényleg találtak ilyet és az adatod is valós, akkor biztos, én nem értek hozzá, csak eléggé képtelennek tűnt a számomra. (Először azt hittem, csak fiktív példaként írtad azt a Neander-furulyát.)

"A latinok történelme szerintem úgy sötét, ahogy van. Az "irodalmi" latin, meg a (senki által nem ismert) népies nyelv? Nem vicces?"

A vicces az, ahogy hagyományosan kezelik ezt a kérdést a nyelvészek/történészek. Ugyanis ők abban a hitben élnek, hogy volt egy latin (értsd: klasszikus latin), ami kihalt, aztán egyszer csak lettek az újlatin nyelvek valahogy, valamiből (de a latinból nem, mert az kihalt). Csak azt felejtik el, hogy írott latin köszönőviszonyban sem volt a beszélttel, a klasszikus latin pedig egy mesterséges koholmány.

4 Krizsa 2013. június 17. 10:39

Dehát találtak már néhányat. (A 43.000 ezer éves neander furulya, amire gondoltam, de aztán utánanéztem, csak 3 lyuku volt.)

A latinok történelme szerintem úgy sötét, ahogy van. Az "irodalmi" latin, meg a (senki által nem ismert) népies nyelv? Nem vicces?

Kik voltak, hányan, mikor, honnan jöttek? Néma csönd. Az eredet kérdésekből mindenesetre csak a szoptató farkas meséje biztos - mint mese.

A római birodalom kimúlása utáni korszak pedig még inkább ködbe vész. A feltételezésem, hogy szándékos hamísítások következtében. S egyszercsak: ez már tiszta kép, a szelíd kereszténységre alapozott virulens erőszak: a "világbirodalom".

3 Sultanus Constantinus 2013. június 17. 10:19

@Krizsa: Ez idáig rendben is lenne, na de elképzelhetőnek tartod azt, hogy i. e. 40 000 (!)-ből (vagy akár 20 000-ből is, majdnem ugyanaz) fognak bármit is találni, ami egyértelműen hangszerre utal? Nem vagyok régész, de szerintem a ma ismert legősibb hangszerek is legfeljebb pár (4-5) ezer évesek.

Hát még azt sem tudják megmondani, hogy az ókori rómaiak zenéje milyen volt, pedig csak legfeljebb i. e. 200-ról -ról beszélünk. Megkérdeztem egy történész ismerőst, aki ezzel foglalkozik, kb. az volt a válaszának a lényege, hogy "hát az biztos, hogy szerettek zajongani és énekelni"....

2 Krizsa 2013. június 17. 09:17

Amikor találnak hangszert (pl. ötlyukú neander sípot találtak), akkor a zenész azt is meg tudja állapítani, hogy milyen zenét lehetett azon megszólaltatni.

1 Sultanus Constantinus 2013. június 17. 08:42

Azért én kíváncsi lennék, hogy fogják tudni azt megállapítani, hogy i. e. 40 000-ben milyen "hangszerek" voltak. Egyáltalán azt, hogy voltak-e, ismerték-e az akkori emberek a "zenét". Két fadarabbal is lehet hangot előállítani, honnan fognak rájönni, hogy arra használták-e vagy sem? Szóval nekem ez kicsit komolytalannak tűnik.

Információ
X