-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Milyen hangszereken játszottak az ősi európaiak és ezek a hangszerek hogyan szólaltak meg? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat európai tudósok az Európai Zenei Régészeti Projekt (EMAO) keretében.
Az EU Kulturális Programja által támogatott projekt egyik kulcsszereplője Rupert Till, a brit Huddersfieldi Egyetem tudósa, aki korábban többek között Stonehenge akusztikáját kutatta. A kutatásban részt vevő tudósok a rendelkezésükre álló régészeti leletek és ősi képek felhasználásával kísérlik meg az ősi zenei eszközök és azok hangzásának rekonstruálását. A közös európai zenei gyökerek feltárásán dolgozó szakemberek a i. e. 40 ezertől a i. sz. 400-ig terjedő időszakot vizsgálják – ismertette a Past Horisons archeológiai portál.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„A projektet nem az ősi zene, mint olyan rekonstruálására szánták. Valójában nem tudhatjuk, ténylegesen hogyan hangzott a zene évezredekkel ezelőtt. De elő tudunk állítani olyan zenét, amely demonstrálja az egykori hangszereket és az akkoriban használt technikák némelyikét” – fogalmazott Till, aki a kutatások anyagának lemezkiadását gondozza. A tudós azt tervezi, hogy eredeti történelmi helyszíneken, például Rómában, Görögországban vagy Pompejiben rögzítik majd a rekonstruált ősi hangszerekkel készülő felvételeket.
Az EMAP elsődleges célja egy utazó kiállítás létrehozása, amely vizuálisan és akusztikusan is bemutatja a kutatás eredményeit. A kiállítási programot koncertekkel és workshopokkal is gazdagítják. A kiállítás része lesz a Till által elképzelt „digitális időgép”: „a látogató belép ebbe a térbe, és egy spanyol barlangban találja magát, ahol csontfuvola szól. Aztán elutazhat Stonehenge-be, és látja, amint valaki egy hangszeren játszik. Tovább haladva az időben, az ősi Görögország hangszereit hallgathatja, rekonstruált akusztikával és térben” – mondta a tudós, aki arra számít, hogy a különleges kiállítást másfél millió ember fogja látni.