blogen+bloggerma77+1764 január 7!Nem tudnátok témánál maradni,cuncik?Tegyétek azt.

@bloggerman77: Érdekes volt igen. Gyakorlatban viszont a magyar kormányzat nem feszegette Fiume megszerzése miatt, ami viszont szintén soha nem volt korábban magyar terület, viszont fontosabbnak ítélték mindig a déli megyéknél.

@blogen:

"A három délvidéki megyét pedig Fiuméért cserébe adtuk a Horvát-Szlavón királyságnak."

**

Érdekes csere lehetett, amit sem a horvátok, sem a magyarok nem ismertek el, hiszen Fiume Mo-hoz tartozását a horvátok sosem ismerték el, a három szerémségi vármegye pedig Mo. ötödik - fiktív - kerületeként volt nyilvántartva a négy létező (Dunántúli, Dunáninneni, Tiszáninneni, Tiszántúli) mellett.

@bloggerman77: Azt akarod mondani, hogy mondjuk létezett Regium Gubernium Styriae? :D

Olyan, hogy "magyar nemesi államszemlélet" nem létezett. Amit te annak nevezel, az az összeurópai államjog, amelynek a bomlása a francia forradalommal kezdődött, de amely részben máig uralkodik, hiszen nemzetközi szinten korunkban is elutasítjuk a népfelség érvényesítését az államjog terén.

A három délvidéki megyét pedig Fiuméért cserébe adtuk a Horvát-Szlavón királyságnak.

labancos

@blogen:

Szubjektív abancos duma.

tortenelemportal.hu/2014/01/siculicidium...alvi-veszedelem-250/

@blogen:

A magyar nemesi államszemlélet szerint a Szent Korona Országának része volt Erdély, a Habsburgok meg úgy kormányozták, mint bármely már koronatartományukat.

A magyar nemesi államszemlélet pl. Magxarország integráns részének tekintette a három szerémségi vármegyét, meg az itteni határőrvidéket, de ez a Habsburgokat legkevésbbé sem zavarta, hogy Horvát-Szlavónországhoz csatolják a területet. És hiába yrkálta a magyar ogy. a feliratokat a királyokhoz, azok nem csatolták Mo-hoz, nem érdekelte őket, hogy 1526 előtt a Szerémség Mo. és nem a Szlavón Bánság része volt.

@istentudja: Nem lennének székelyek, ha ilyesmivel mondjuk az Árpád-házi királyok idején próbálkoznak. Anno a dél-erdélyi határon valami határvédő Német Lovagrend lázadozott aztán úgy kiűzték őket, hogy a Baltikumig meg se álltak. A Habsburgok egyik fő jellegzetessége uralkodóházaink között, hogy meglehetősen gyengekezűek voltak amikor az alattvalóik engedetlenségét kellett büntetni, mi több, szinte mindent meg lehetett velük beszélni végső soron.

@blogen: "A székelyeknek nem volt semmilyen határuk. Ők a magyar király szolganépe voltak, akik megtagadták a szolgálatot. Akkor ott azt kapták amit érdemelnek az ilyenek."

"De facto például Magyarország jelenleg nem különbözik Kazahsztántól. Mi is egy abszolutista demokrácia vagyunk. Csak Kazahsztán az Eurázsiai, mi pedig az Európai unió tagjaként."

De facto,te egy seggfej vagy,fiam!

@bloggerman77: Amit írsz az értelmetlen, mert hiányzik belőle a releváns információ. Ez egy semmire alapozott különbségtétel. De facto például Magyarország jelenleg nem különbözik Kazahsztántól. Mi is egy abszolutista demokrácia vagyunk. Csak Kazahsztán az Eurázsiai, mi pedig az Európai unió tagjaként.

@blogen:

Igen, jogilag. De facto viszont semmiben nem különbözött Erdély mondjuk Csehországtól. Egy önálló tartomány volt.

@bloggerman77: Az Erdélyi Nagyfejedelemség Szent István koronájának része volt és azt magyar királyként bírta apostoli uralkodónk: "Regium Gubernium Transylvanicum" volt az uralkodásának fő szerve.

@menasagh: A székelyeknek nem volt semmilyen határuk. Ők a magyar király szolganépe voltak, akik megtagadták a szolgálatot. Akkor ott azt kapták amit érdemelnek az ilyenek.

@bloggerman77: A határőrvidék a Szent István koronájának területe volt, mindössze a magyar királyságtól szakították el és lett egyenrangú része a Szentkoronának. Egyszerű hierarchia:

Szent István koronája:

- Magyar Királyság

- Horvát-Szlavón királyság

- Erdélyi Nagyfejedelemség

- Katonai Határőrvidék

Ez volt az oka annak, hogy a magyar királyi kormány semmilyen joghatóságot nem gyakorolt 48-ban a határőrvidék felett, mivel a magyar királyi kormány a Magyar Királyság és nem Szent István koronájának kormánya volt alapvetően az akkor kialakult helyzetben, így a határőrvidék hűséges marad a királyunkhoz, míg az országgyűlés már koncepcióban próbált gondolkodni.

@bloggerman77: Mivel 2 horvát határőrezred a horvát bán (mint ezredes) parancsnoksága alatt állt, ez azért kicsit több volt mint elvi álláspont.

Ráadásul az, h a kiegyezés során ezen területek különösebb ellenvetés nélkül visszakerültek Magyarországhoz (a teljes betagolódás csak jóval később történt meg) utólag is ezt az álláspontot igazolja. Bosznia-Hercegovina, meg Dalmácia kapcsán hiába érveltek a magyarok uígy, az megmaradt birodalmi közös kormányzásnak.

A szerbeknek pedig nem az volt a bajuk, h Bécs alól a magyar állam alá kerültek, hanem hogy a magyarok megszüntették volna a határőrvidéket és ezzel az autonómiájukat.

Erdély különállást meg nem értem, miért kevered ide, én is határozottan különállóként írtam az erdélyi nagyfejedelemségről. Erdélyt külön, nagyfejedelmi jogon bírták a Habsburgok, a határőrvidéket (és Horvátországot) pedig magyar királyként.