A férfi ideje java részét temetőkben tölti, mert úgy véli, hogy ott lehet a legközelebb a halálhoz. Betegsége kilenc éve kezdődött, amikor súlyos depressziótól szenvedve öngyilkosságot kísérelt meg áramot vezetve vízzel teli fürdőkádjába. Nem sikerült végeznie magával, viszont súlyos kényszerképzetei támadtak. Nyolc hónappal később azzal ment orvoshoz, hogy agyhalált diagnosztizált magán, az orvosok viszont Cotard-szindrómát, más néven „élőhalott-állapotot” állapítottak meg.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Graham annyira erősen zombinak hitte magát, hogy egycsapásra abbahagyta dohányzást, és nem volt hajlandó enni, mondván, nincs értelme, mivel halott. Hamarosan a beszédet is beszüntette. Csak hosszú hónapokon át tartó terápiával sikerült visszaterelni viszonylag normálisnak mondható életvitelre. „Semmiben nem találtam örömet. Elvesztettem a szag- és ízérzékelésem. A beszéd tejesen feleslegesnek tűnt, mivel sohasem volt mondandóm” – idézte a lap a férfit, akit mind a mai napig gyakorta kísér haza rendőr a temetőből, bár állapota már sokat javult.

Grahamet többek közt Steven Laureys, a Liege-i Egyetem neurológusa is alaposan megvizsgálta. „Tizenöt éve elemzek agyműködésről készült felvételeket, de ennyire csekély aktivitást senkinél sem láttam, aki a saját lábán közlekedik és képes beszélni másokkal. Graham abnormális agyi funkciói a vegetatív állapotban lévők, vagy az alvók agyműködésére hasonlítanak” – mondta a tudós a lapnak.

A Cotard-szindróma az egyik legritkább betegség a világon, de azért Graham nincs egyedül: több száz kórtársa van. Depresszióból alakul ki, és többféle megnyilvánulása van. Az „élőhalottságon” kívül akadnak, akik úgy érzik, hogy végtagjaik nem engedelmeskednek nekik.