-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy rövid kempingezés helyreállíthatja a bioritmusunkat? Egy kísérlet azt mutatta, hogy egy hét a szabadban, és korábban kelünk és fekszünk.
A kísérletben részt vevő önkéntesek egy hetet töltöttek el a coloradói hegyek között sátrazva; a kísérlet végére a résztvevők belső órája körülbelül két órával korábbra állt be. Így lettek a későnfekvőkből koránkelők – számol be a Current Biology című tudományos lapban megjelent kutatásról a Science News.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„A kísérlet nagyon ravasz, és drámai következtetéseket lehet belőle levonni” – nyilatkozta Katherine Sharkey alvásszakértő orvos, a Brown Egyetem munkatársa. „Az embereket a szabadban sokkal több fény éri, mint a négy fal között, és csupán ez képes átállítani a belső órájukat” – magyarázza az eredményeket a kutató.
Az agyunkban található „óra” időzíti a melatonin termelődését; ez a hormon készíti fel a szervezetet az alvásra. A melatonin szintje fokozatosan növekszik koraestétől kezdve, majd csökken hajnalban, mielőtt az ember felébredne. Mivel azonban napjaink többségét világító villanykörték között töltjük, a szervezetünk belső órája könnyen megbolondul. A melatoninszintünk este jóval később növekszik, és így ennek megfelelően reggel később is csökken – előfordulhat, hogy csak akkor, amikor már ébren vagyunk. (Ezért támolygunk reggelente félálomban.) Így később fekszünk, és később kelünk, mint ahogy az ideális volna a szervezetünknek.
A kísérletet vezető alváskutató, Kenneth Wright Jr. nyolc önként vállalkozót vitt el sátorozni távol a mesterséges fényektől. Sötétedés után a táborozók számára csak a tábortűz jelenthette a fényforrást; elemlámpát vagy mobiltelefont nem használhattak. A kempingezés alatt az önkéntesek négyszer annyi fényhatásnak voltak kitéve, mint hétköznapjaikban. Ezzel együtt több mint egy órával korábban feküdtek le és keltek fel, mint általában szoktak. Közben a melatoninszintjüket is ellenőrizték: ez napnyugtakor kezdett el emelkedni, és majdnem két órával korábban csökkent hajnalban, napfelkeltekor, mint normál életvitelük mellett..
Forrás