-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Függőség, elidegenedés, agykárosodás, neurológiai problémák – az utóbbi időben számos ijesztő dolgot próbáltak az internet számlájára írni. Úgy tűnik, teljesen feleslegesen.
Tényleg elbutít bennünket az internet? A fiatalok valóban teljesen függővé válnak a Facebooktól? Átprogramozhatja az agyunkat a net? Megöli a neuronjainkat? Csökkenti az IQ-t? Leállítja emberi kapcsolatainkat?
Ezeket az elterjedt hiedelmeken alapuló kérdéseket teszi fel a newscientist.com cikke bevezetőjében. A kérdésekhez az eredeti cikk szerzője angol nyelvű példákat rendel, ezzel szemben mi a fenti linkeken csak néhány hazai példát hozunk: a magyar nyelvű weben is szép számmal találni hasonló vélekedéseket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezzel szemben az brit Nominet Trust felmérése szerint semmi okunk nincs a félelemre. A Bristoli Egyetem neurológusa, a tanulmány következtetéseit összeállító Paul Howard Jones szerint ez egyáltalán nem így van. A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint nyugodtan hátradőlhetünk, hiszen:
– A mai napig nincs neurológiai bizonyítéka annyak, hogy az internet bármennyivel is hatékonyabban tudná „átprogramozni” agyunkat, mint bármely más környezeti hatás.
– Az internet „fontos tanulási forrás, és mint minden tanulás, változásokat okozhat az agyban”.
– A közösségi oldalak önmagukban nem képviselnek semmiféle különös veszélyt a gyermekekre, sőt általában hasznosak, hiszen támogatják a már létező barátságokat.
– Az akciós videójátékok jól fejlesztenek számos képi feldolgozási és motoros készséget.
– A számítógépes tevékenységek mentális stimulációt jelentenek és kimondottan hasznosak a kognitív képességek hanyatlásának lassításában.
A tanulmány által nyújtott kedvező képet árnyalja, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság a szólásszabadságra hivatkozva a napokban semmisített meg egy olyan kaliforniai törvényt, ami megtiltotta volna az erőszakos videójátékok értékesítését gyermekkorú vásárlóknak. Az egyik indoklás szerint a kormányzatnak nem lehet joga korlátozni azoknak az elképzeléseknek a körét, amikkel a gyermekek találkozhatnak.
Érdekesség, hogy a döntés egyik folyománya, hogy mostantól a videojátékok a kultúra olyan értékes részeit képezik, mint az irodalom, a művészetek vagy a film.
„Valaki szóljon már erről a Duke Nukem Forever készítőinek” – tanácsolja a cikk végén a szerző.