Rozgonyi Zoltán, az egyesület elnöke az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében kifejtette: a feladatlap nem a szövegértés, hanem sokszor a logikai kapcsolatok alapján várta a megoldásokat, a feladatok megfogalmazása és a megoldókulcs pedig több helyen pontatlan és hiányos volt. Utóbbi merevsége sem az egyéni gondolkodásmód, sem a kreatív magyartanítás eredményeinek értékelésére sem volt alkalmas, ráadásul a teszteléssel szembeni alapvető elvárásoknak sem felelt meg – írta az egyesület szakértőinek álláspontját tolmácsolva a szervezet vezetője.

Kitért arra is, hogy a szerezhető pontszám csaknem felét adó szövegértési feladatok egyetlen, hosszabb szöveg elemzésére épültek. Az idén választott szöveg – a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv létrejöttének leírása – komoly kihívást jelentett a vizsgázóknak, nem is annyira a hossza (két és fél gépelt oldal), mint inkább az élő, beszélt nyelvre jellemző, helyenként pongyola és gyakran „sejtelmeskedő” fogalmazásmódja miatt. A szövegértés első és egyben legmagasabb pontértékű feladata jól szemlélteti azt, amikor a tudásmérési, tesztelési szakismeret hiányát a feladatok szigorú előtesztelésének elmulasztása súlyosbítja – írta Rozgonyi Zoltán.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az egyesület vezetője szerint az érettségi feladatsor feldolgozását a tesztelési gyakorlatban kötelező minőségbiztosítási elvárásoknak megfelelően kellett volna elvégezni. Ha ez megtörténik, akkor az adatok elemzése után a teljes első feladatot és a nyilvánvalóan problémás harmadik feladatot ki kellett volna zárni az értékelésből. Hasonlóan kellett volna eljárni az érettségi 5. és 10. feladatának több – számos középiskolai tanár és a Magyartanárok Egyesülete által is jogosan kifogásolt – kétértelmű kérdésével is – tette hozzá.

Az idén alapított Nyelvtudásért Egyesület célja az, hogy szakmai ernyőszervezetként a nyilvánosság előtt megjelenítse azokat a társadalmilag jelentős, aktuális szakmai kérdéseket, amelyekben a nyelvoktató és – vizsgáztató szakma képviselőinek döntő többsége egyetért, és a szakma véleményét sikeresen képviselje – írták. Az alapítók „határozott célkitűzése”, hogy a nyelvoktató szakma a jövőben ne csupán kövesse a közoktatást és a felnőttoktatást érintő változásokat, hanem azok aktív alakítója is legyen.