Hmm, A Mexikói cikkezhetne itt is éppen.

@Fejes László (nyest.hu): renhirek.blogspot.com-os dologra voltam kíváncsi nagyon. Köszönöm a linket :D

@ppeli.geo: köszi. :D

@El Mexicano: akkor valóban nagy a baj. a linket köszi.

@Szajci: A számikról már írtunk, de biztos fogunk még: www.nyest.hu/hirek/mikulas-a-lapp-saman

Ajánljuk még: fu.nytud.hu/hivlps.htm, renhirek.blogspot.com/search/label/sz%C3%A1mi%20%28lapp%29

Összehasonlításképpen alább egy aragóniai népdal, melléírtam a szöveget kasztíliai nyelven is. A dal műfaja egyébként a jellegzetes jota, a megszólaló hangszer pedig a pandúra (bandurria spanyolul) és a kasztanyetta:

www.altoaragon.org/jotas/jota_de_echo.mp3

Jota d'Echo / Jota de Echo*

(aragóniai / kasztíliai)

Y en llevas plenas las botas / Y llevas llenas las botas

Si te'n ves ta ra majada / Si te vas hasta la majada

Y en llevas plenas las botas / Y llevas llenas las botas

Con bellas tonyas y chullas / Con algunas toñas y chullas

Ya puede aturar las boiras / Ya puede parar las nieblas

Ya puede aturar las boiras / Ya puede parar las nieblas

Si te'n ves ta ra majada / Si te vas hasta la majada

Y en setiembre ye la fiesta / Y en septiembre es la fiesta

D'Echo, lo mío lugar / De Echo, mi lugar

Y en setiembre ye la fiesta / Y en septiembre es la fiesta

Los viellos á itar la siesta / Los viejos a echar la siesta

Y los chóvens á rondar / Y los jóvenes a rondar

Y los chóvens á rondar / Y los jóvenes a rondar

Que triballo no lis cuesta / Que trabajo no les cuesta

Tantonicos ya no'n quedan / Piedras ya no quedan

Ya no trilla la tordilla / (ugyanaz)

Tantonicos ya no'n quedan / Piedras ya no quedan

Los trigos imos dixando / Los trigos vamos dejándolos

Y se'n ven las chamineras / Y se ven las chimeneas

Y se'n ven las chamineras / Y se ven las chimeneas

Ya no trilla la tordilla / (ugyanaz)

*Echo egy aragóniai falu

@Szajci: Itt található az UNESCO (angol nyelvű) interaktív térképe a veszélyeztetett nyelvekről: www.unesco.org/culture/languages-atlas/index.php

Itt az Ethnologue sokkal rövidebb listája:

www.ethnologue.com/nearly_extinct.asp

Itt oedig a wikipedia listája kontinensenként:

en.wikipedia.org/wiki/Lists_of_endangered_languages

@Szajci: Az UNESCO Veszélyeztetett nyelvek interaktív atlasza szabadon hozzáférhető az interneten: www.unesco.org/culture/languages-atlas/

Az aragóniai helyzetével (mint általában a hasonló helyzetben lévő nyelvekkel) az a "probléma", hogy azok az idős falusiak, akik úgymond anyanyelvként használják, már ők is egy erősen elkasztíliaisodott változatot beszélnek (tehát inkább aragóniai elemekkel kevert kasztíliait), és – ahogy László is írta – a fiatalok ezt már nem tanulják meg anyanyelvként, csak később mint "újbeszélők". Pl. ha megnézed az aragóniai Wikipédiában, egyetlen olyan felhasználó van, aki úgy jelölte meg magát mint anyanyelvi aragóniai beszélő, de természetesen a kasztíliai is az anyanyelve.

Még valami: ha már említettem a számikat, nem csinálnátok egy cikket erről?

A múltkor a wikipédián olvastam, hogy van egy inari számi rapper Amoc. Itt van egy szám tőle: www.youtube.com/watch?v=kSpMjs0g4Lo&feature=related

Értem. Én kérek elnézést, úgy értettem, hogy anyanyelvi beszélője van. Így teljesen másképpen látom. Valóban, több országban jellemző, hogy a fiatalok már az irodalmi nyelvet tanulják meg, a helyi nyelvet/nyelvjárást nem. Nálunk baranyai bosnyákoknál is ez a helyzet, sajnos :(

Tudnátok egy linket adni, ahol az unesco kigyűjtötte a veszélyeztetett nyelveket?

@El Mexicano: Lájk.

Kedves Szajci!

A nyelvek veszélyeztetettségét nem csupán az befolyásolja, hogy hányan beszélik őket. A fő kérdés az, hogy a beszélők mennyire adják tovább a nyelvet. Pl. mordvin nyelveken több százezren beszélnek, de néhány évtizede még millió felett volt a számuk, két generáció múlva pedig lehet, hogy csak tízezrekben mérhetjük őket. Máshol lehetnek elszigetelt közösségek, ahol csak néhány százan beszélnek egy adott nyelvet, de azt a gyerekek mindig megtanulják: az ilyen nyelvek nem veszélyeztetettek, egészen addig, míg a helyzet meg nem változik.

Ebben a cikkben is az szerepel, hogy bár 12000 beszélője van a nyelvnek, egyik sem anyanyelvi beszélő: kevéssé valószínű, hogy gyermekéhez is aragóniaiul fog beszélni. A nyelvet tehát addig fogják beszélni, míg lesznek olyanok, akik ezt választják "hobbi"-nak...

@Szajci: Szia Szajci!

Itt elsősorban az a meghatározó, hogy az UNESCO mit tekint veszélyeztetett nyelvnek, és az aragóniai szerepel a Veszélyeztetett nyelvek atlaszában. Másrészt nem feltétlenül a beszélők száma önmagában a meghatározó tényező ennek megítélésében, hanem egyéb körülmények (pl. az anyanyelvi beszélők korosztálya – ők főleg idős, falusi emberek –, számuk csökkenése, a nyelv oktatásának hiánya stb.)

Elképzelhető pl. az is, hogy egy nyelvet csak 100-an beszélnek a dzsungel kellős közepén egy törzsben, de ha ők szaporodnak és fenn tudják tartani a nyelvüket, akkor nem fog kihalni.

12 ezer fő, azért elég sok, hogy a kihalás szélén álljon. A múltkor néztem a wikipédián a számi nyelveket. valamelyiket csak 20 fő beszél, van amit csak 4-500 fő.